Egyéb kategória

Immunissá válnak a COVID-19 betegek?

A Pécsi Tudományegyetemen működő Virológiai Kutatócsoport értékelte a koronavírus újrafertőződéssel kapcsolatos tapasztalatokat. Azt üzenik, hogy egyszer vége lesz, de addig indokolt az óvatosság.

Mit mesél az első bizonyított újrafertőződés a járvány lehetséges jövőjéről?

A járvány jövőjét számos egyéb mellet három fő faktor irányítja:

  1. Milyen mértékű és mennyire tartós az immunitásunk ellene?
  2. Mennyire mutat szezonalitást?
  3. Mennyire hatékonyak az elhárító intézkedések? (maszktól a vakcináig)

Hongkongi tudósok 142 nap után újrafertőződést állapítottak meg egy személynél (ez esetben megfelelően alátámasztva, valóban erről van szó). A mellékelt kép szemlélteti mi történhetett – az első fertőzés megbetegedéshez vezetett ám az akkor létrejött sejtes immunitás a második fertőzésnél gyorsan és hatékonyan segített leküzdeni a másodikat, megbetegedés nélkül. Le kell szögezni, hogy egyelőre egy esetről van részletes dokumentáció, nem ismert, hogy egyénenként ez mennyire és mitől függően lehet eltérő.

Az immunitás skálája alapvetően négy csoportra bontható.

  1. A legjobb eshetőség a fertőzést követő, élethosszig tartó (ún. sterilizáló) immunitás, amely meggátolja az újrafertőződést. Ez légúti vírusoknál nem jellemző, így erre kevés esély van, ráadásul a leírt eset sem erre utal.
  2. A funkcionális immunitás ellenben, melyre a hongkongi férfi esete is utal, rendkívül előnyös forgatókönyv lenne. Ebben az esetben az immunrendszer megfelelően reagálva az első infekcióra, a későbbieket felismeri és jobb, akár tünetmentes betegséglefolyással leküzdi azokat. Ez nem gátolja meg az ismételt fertőződést, de hatalmas terhet vesz le a társadalomról és az egészségügyi ellátóintézményekről. Ezt szemlélteti a mellékelt ábra. Ennek időbeli lefutása azonban nagyon fontos és még továbbra is nyitott kérdés. További kulcsfontosságú kérdés a különféle társadalmi csoportok reakciója, immunválasza. Az bizonyos, hogy nagy terhet venne le a társadalomról, ám valószínűleg maradnának veszélyeztetett csoportok, nekik a vakcina nyújthat megoldást.
  3. A harmadik kategória az idővel csökkenő mértékű immunitás. Ez jellemző a 4 ismert emberi nátha koronavírusra (OC43, 229E, NL63, HKU1). Változó mértékű immunválasszal reagálunk az újrafertőződésre, a sejtes immunválasz mértéke is csökken, így újabb fertőzést néhány hónaponként el tudunk szenvedni. Ez sem rossz forgatókönyv a SARS2 esetében mert populációs mértékben csökkenti a megbetegedések súlyosságát és fakul a most átélt káosz a világban. A hongonki eset erre a forgatókönyvre is utalhat, ez tapasztalati úton a következő hónapok/évek során fokozatosan tisztázódhat.
  4. A negyedik eshetőség, melyre szerencsére a legcsekélyebb esély van, a teljes mértékben elmúló immunitás. Ez újrafertőződés esetén hasonló, de leginkább ugyan olyan betegséglefolyást jelentene. Egyelőre erre semmilyen eredmény sem utal.
újrafertőződés
Az újrafertőződés esélye

Kis kiegészítés az immunitáshoz: Számos hír volt arra vonatkozóan, hogy bizonyos egyénekben nincs, másokban pedig nagyon hamar kikopik a neutralizáló antitestek mennyisége a vérből. Ezt a fertőzés hatására létrejött immunsejtek pótolják újrafertőződés esetén – ez történt a hongkongi esetnél is.

Összefoglalva tehát, a tudomány mai állása szerint a lehetséges forgatókönyv a felvázolt lehetőségek keverékéből állhat össze. Nem kizárható, hogy néhány emberben sterilizáló immunitás is kialakulhat, de a tudomány jelenlegi ismeretei alapján a funkcionális és idővel csökkenő mértékű immunitás lehet a domináns. Ez mindenképpen jó hír, mert egy olyan jövőképet fest, ahol a világ országai fokozatosan elhagyhatják az elmúlt hónapokban megismert kemény intézkedéseket. Ehhez persze idő kell, jelenleg a világ népességének döntő többsége még nem találkozott a vírussal. A vakcina és a vírus kontrollált terjedése hozhatja el fokozatosan a fellélegzést.

🐀🐄🤒Nem lenne példanélküli a koronavírusok esetében ez a fajta berobbanás, majd megszelídülés. Evolúciós számítások alapján nem kizárható, hogy a manapság OC43 koronavírusként ismert vírus volt felelős az 1889-1890-es „Orosz influenza”-ként ismert járványért, mely abban az időben 1 millió emberrel végzett. Természetes variánsa a rágcsálókról, háziasított teheneken keresztül fejlődött emberről-emberre terjedő koronavírussá. Mára ez a vírus a nátha koronavírusok csoportját gazdagítja és világszerte általánosan elterjedt.

⚠️Végezetül hangsúlyoznánk, hogy továbbra is egy új koronavírussal van dolgunk, amely bebizonyította, hogy kontrollálatlan módon elengedve káoszba képes dönteni egész régiókat, idősotthonokban, fogékony fiatal szervezetekben komoly megbetegedést okozni. Értsük meg, hogy tünetmentes, előtünetes, vagy akár tünetekkel rendelkező egyénként a maszkviselés megtagadásával másokat tudunk megfertőzni és részesei leszünk a vírus terjedésének. Akárhogy is alakul a közeljövő, nagyon fontos, hogy az alapvető óvintézkedéseket betartsuk (maszk, távolság, kézmosás) és ne engedjük eljutni a veszélyeztetett emberekhez a vírust. Egymásért felelünk most.

ℹ️ Tudományos közlemények:
https://academic.oup.com/cid/advance-article/doi/10.1093/cid/ciaa1275/5897019
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/15650185/

Hozzászólás

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

%d bloggers like this: