Magyar irodalom Tanuljunk

„Háromszor veri ezt kenden Lúdas Matyi vissza!”

1766. január 6-án született Debrecenben a Lúdas Matyi szerzője, Fazekas Mihály magyar költő, botanikus, aki Diószegi Sámuellel közösen megírta az első magyar füvészkönyvet.

Lúdas Matyi Fazekas Mihály
Fazekas Mihály a Lúdas Matyi szerzője

A Debreceni Református Kollégiumban kezdte meg tanulmányait, majd 1781-től a teológiai akadémia növendéke lett, ahol a híres Hatvani István is tanította. Itt ismerkedett meg a felvilágosult eszmékkel és kezdett érdeklődni a természettudományok iránt. Tizenhat évesen felcsapott katonának. Nemesi cím híján sokáig közlegényként, majd altisztként szolgált, hét év után kapott hadnagyi, később főhadnagyi rangot. Végigjárta a Habsburgok háborúinak csatatereit, egy ütközetben az egyik ujját is elvesztette. 1796-ban lépett ki a hadseregből, nyugdíjas főhadnagyként érkezett vissza Debrecenbe. Élete második felét a botanikának és a költészetnek szentelte. Hivatalnokként, városi és kollégiumi pénztárosként dolgozott, a városi tanács munkájában pedig esküdtként vett részt. Létrehozott és kapitánya lett egy olyan alakulatnak, mely a városi rendért felelt, ezt nevezzük ma rendőrségnek.

Élete során nagyon jó barátságot ápolt Földi János természettudóssal és Csokonai Vitéz Mihály költővel, a közös élmények és a barátok nemcsak magára az emberre, de költészetére is nagy hatást gyakoroltak.

A Lúdas Matyi 

Legtöbb versét a hazaköltözése és Csokonai 1805-ös halála közötti időszakban írta.Katonaévei alatt sok időt töltött a parasztlegények között, ismerte életük minden nehézségét. Ekkor született meg a napjainkban is töretlen népszerűségnek örvendő műve, a Lúdas Matyi, melyet először 1817-ben adtak ki Bécsben. Magyarországon csak 1831-ben jelent meg. Magát a művet egy népmese ihlette, melynek címe: A nippuri szegény ember és i.e. 704-ben jegyezték fel Asszíriában. A Lúdas Matyi kortalanságát mi sem bizonyítja jobban mint a számtalan prózai, verses és drámai átdolgozása, filmváltozata, műfordításai.

A költészet mellett fontos szerepet töltött be életében a botanika is.  

Eleinte csak menedéket jelentett számára a kert. Saját birtokán, a gazdálkodással kísérletezve figyelte a növények alakulását. Sógorával, Diószegi Sámuellel együtt írta meg a Magyar Füvészkönyvet, melyet 1807-ben adtak ki Debrecenben. Carl von Linné (1707–1778) rendszere alapján dolgozták ki az első magyar növényhatározót, mely rendet teremtett a növénynevek kusza elnevezésében.

Ő tervezte a debreceni Füvészkertet, melynek megnyitását sajnos már nem érhette meg.

1819-ben indította el a szépirodalmi és ismeretterjesztő olvasmányokat közlő Debreceni Magyar Kalendáriumot, melynek egészen haláláig szerkesztője volt. Összegyűjtött költeményei először halála
után nyolc évvel, 1836-ban jelentek meg. 1828. február 28-án, akárcsak barátai: Csokonai Vitéz Mihály és Földi János, ő is tüdőbajban hunyt el

Hozzászólás

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

%d bloggers like this: