Vélemény

Etikus-e hittant tanítani egy állami iskolában?

A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége szervezésében 2021. augusztus 28-án, kerül sor a Szlovákiai Magyar Iskolák XXI. Országos Tanévnyitó Ünnepségére Zsigárdon, a református templomban. Ezzel kapcsolatban jutott eszembe pár kérdés, amire talán ideje lenne megtalálni a választ. Az eredetileg feltett kérdés az volt, hogy biztos-e, hogy az Országos Tanévnyitó Ünnepségére a református templom a legalkalmasabb helyszín? Ezt egészíteném ki most egy még fontosabb kérdéssel: Etikus-e hittant tanítani egy állami iskolában? Tényleg arra van leginkább szükségünk, hogy a vallást és annak oktatását (a jelenlegi formájában) erőszakkal betoljuk az iskolákba? Az iskolák azóta kénytelenek hittant oktatni, mióta Szlovákia és a Szentszék között létrejött a vatikáni szerződés, aminek egyik pontja a katolikus egyház számára engedélyezi az iskolai propagandaórákat.

Emiatt az iskolában a vallásoktatás nem az általános vallástan tanításáról szól. Alapvetően el is utasítják az iskolai „hittan” órákon a vallásfilozófia tanítását, amely részletesen elemezne mindenféle hitet, beleértve az iszlámot, a hinduizmust, a buddhizmust és más világvallásokat. Nem érdekli őket a mitológia, a kihalt vallások és a kultúrák fejlődésére gyakorolt hatásuk tanítása sem.

A Püspöki Konferencia, amikor a „hittant” mint kötelezően választható tantárgyat szorgalmazta az általános iskola első osztályának tanításában, szó szerint kijelentette, hogy

„…a gyermek fejlődésének ebben az időszakában alakulnak ki a helyes értékorientáció, az emberi erkölcs és a HELYES HITBELI BEÁLLÍTÁS alapjai”.

Pontosan itt van a kutya elásva. A gyermek ilyenkor még könnyen formálható, ezért minél előbb be kell programozni a megfelelő irányba. Sem a templomi harangokkal, sem a könyvesboltok polcain lévő tucatnyi színes, illusztrált Bibliával, amelyek speciálisan gyermekek számára kiválasztott történetek dolgoznak, nem tudta őket mindenütt templomokba csalogatni, ezért döntöttek úgy, hogy a vallási propagandának be kell költöznie az iskolákba, még akkor is, ha ez ellentmond az alkotmány legelső paragrafusának.

hittant

ELSŐ FEJEZET
ELSŐ SZAKASZ
Alapvető rendelkezések
1.cikkely (1) A Szlovák Köztársaság szuverén, demokratikus jogállam. Nem kötődik semmilyen ideológiához vagy vallási felekezethez

Az etikaoktatás az iskolában nem a vallásoktatás alternatívája. Nem ugyanannak a dolognak két formája. A hittannak – ami a sokféle vallás valamelyikének egyoldalú propagandája –, semmi keresnivalója egy állami iskolákban, és egyáltalán nem kellene szerepelnie az iskolai bizonyítványokban sem.

Ebből azonban nem következik az, hogy be kéne tiltani a vallásoktatást. Éppen ellenkezőleg. Ez egy nagyon fontos információforrás a történelemről és kultúráról. De ezt ugyanúgy kéne tanítani, mint a biológiát vagy a történelmet. Tudományosan. Az etika mellett, és nem egyetlen ágára összpontosítva, méghozzá propaganda és egyetlen igazság hirdetése nélkül.

Nem az iskola feladata, hogy hívőt neveljen a gyerekekből. Hagyjuk ezt a jogot meg a szülőknek, vezessék ők gyermekeiket a hithez, de az iskolán kívül, hiszen a gyermekek nevelése egy bizonyos filozófiai, politikai vagy vallási ideológia szem előtt tartásával nem bűncselekmény, amíg a gyermek nem szenved ettől.

A gyermeknek az iskolában valóban objektív és tudományosan kutatott tényeket kéne kapnia, hogy tárgyilagosan, előítélet-mentesen tudja értékelni a vallási és nem vallási nézeteket és tanokat, amelyekkel a családjában és a környezetében találkozik, és képes legyen megtalálni a saját útját a jövőben. Az iskolának nem lehet célja azt tanítani, hogy mit kell gondolni, azt kell megtanítania, hogy hogyan kell önállóan gondolkodni…

etikus-e hittant

24. cikkely
(1) A gondolkodás szabadsága, a lelkiismereti, a vallási meggyőződés és hit szabadsága biztosítva van. Ez a jog lehetővé teszi a vallási meggyőződés vagy hit megváltoztatását is.
Mindenkinek joga vagy vallási meggyőződés nélkül élni. Mindenkinek joga van gondolatait nyilvánosan kinyilvánítani.
(2) Mindenki szabadon megvallhatja felekezetét vagy hitét, egyedül, vagy együtt másokkal, magánszférában vagy a nyilvánosság előtt, istentiszteleten, vallási szertartásokon, szertartások megőrzésével, vagy a hitoktatáson való részvétellel.
(3) Az egyházak és vallási közösségek maguk igazgatják saját ügyeiket, főként létrehozzák szerveiket, lelki vezetőket állítanak, biztosítják a hit oktatását, szerzetesrendeket és más egyházi intézményeket alapítanak függetlenül az állami szervektől.
(4) Az 1-3. bekezdések szerinti jogok gyakorlása csak törvénnyel korlátozható akkor, ha szükségszerű intézkedést kell hozni a demokratikus rendszerben a közrend védelme, az egészség és erkölcs, vagy mások jogainak és szabadságának védelme érdekében.

Kapcsolódó:

Erkölcstan vs. Hittan: Egyenrangú opciók?

https://allamvilag.blog.hu/2018/09/12/erkolcstan_vs_hittan_egyenrangu_opciok

Hozzászólás

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

%d bloggers like this: