Tanuljunk Történelem

Ukrajna a XX. században

Ukrajna a XX. században: a térség legújabb kori története a XX. század elején veszi kezdetét és szerves részét képezi Európa történetének. Meghatározó eseménye az ukrán nemzet létrejöttének folyamata. Az 1900–1939 közötti időszakot a történészek az alábbi szakaszokra tagolják:

  1. 1900–1908 – tovább folytatódik a XX. században elkezdődött modernizációs folyamat.
    Különösen látványos fejlődés Kelet- és Dél-Ukrajnában figyelhető meg, amely 1900–1903-ban gazdasági válságba torkollik. A kiéleződő társadalmi-gazdasági és politikai ellentétek 1905–1907-ben forradalom kirobbanásához vezetnek. A forradalmi események hatására aktivizálódik az ukrán nemzeti mozgalom.
  2. 1908–1914 – az első világháborút megelőző időszak.
    Európában katonapolitikai szövetségek jönnek létre, amelyek megkezdik a felkészülést a majdani világégéshez. Mivel az ukránság két ellenséges birodalom területén él, ezért
    a nemzeti elitnek el kell dönteni, melyik oldalt támogassa a háborúban.
  3. 1814–1918 – az első világháború időszaka, amely rányomta bélyegét Ukrajna modernkori történetére is.
  4. 1917–1921 – ekkor veszi kezdetét az ukrán forradalom. Az ukrán államiság létrejöttének fájdalmasan bonyolult évei ezek.
Ukrajna a XX. században
Ukrajna a XX. század elején

A XX. század elején az ukrán földek lakossága két birodalom uralma alatt élt. Oroszországhoz az ukrán területek 85%-a tartozott, Ausztria-Magyarországhoz pedig a 15%. Az Orosz Birodalom részét képező Jobbparti Ukrajna hivatalosan Dél-nyugati tartomány volt. Három kormányzóságra tagolódott: a Kijevire, Volinyira és a Pogyilljaira. A szomszédos Minszki, Grodnói és Mogiljovi kormányzóságok egyes járásaiban szintén éltek ukránok.

A Visztula menti tartomány két kormányzóságból állt, a Lubliniból és Szedleciből. Ukrán többségű járásaikból 1912-ben létrehoztak egy harmadikat, a Holmit.
Balparti Ukrajnát Oroszországban Kis-Oroszországnak nevezték, a Poltavai, Csernyihivi és a Harkivi kormányzóságok alkották a területét. Poltavscsina és Csernyihivscsina ősi ukrán földeknek számítottak. Harkivscsinát ellenben Szlobodai Ukrajnaként tartották számon.

Az Orosz Birodalom földjein jött létre még a XVI–XVII. században belső ukrán gyarmatosítás útján. Első lakói a Rzeczpospolitából származó telepesek voltak, akik adómentességet élvezve alapították településeiket, a szlobodákat. Jelenetős ukrán lakossága volt még a Kurszki és a Voronyezsi kormányzóságoknak is.

Dél- vagy Sztyeppi-Ukrajna területén a cári hatalom megalapította a Novorosszijszki tartományt, a Herszoni, Katerinoszlavi és Tauriai kormányzóságokkal. Valaha itt a Vadmező végeláthatatlan rónái húzódtak kozák téli szállásokkal és szicsekkel.

A Besszarábiai kormányzóság Hotinscsinának nevezett északi járásai szintén ukrán többségűek voltak, de Szibériában, a Távol-Keleten és Észak-Kaukázusban is éltek ukránok.
Oroszországban ebben az időben szigorú központosított államigazgatás működött, az önkormányzatiság minden kizárásával. Az ország egész területe közvetlenül Szentpétervárnak volt alárendelve.

Loader Loading...
EAD Logo Taking too long?

Reload Reload document
| Open Open in new tab

Download [6.15 MB]

%d bloggers like this: