Ukrajna a XX. században

Ukrajna a XX. században: a térség legújabb kori története a XX. század elején veszi kezdetét és szerves részét képezi Európa történetének. Meghatározó eseménye az ukrán nemzet létrejöttének folyamata. Az 1900–1939 közötti időszakot a történészek az alábbi szakaszokra tagolják:

1900–1908 – tovább folytatódik a XX. században elkezdődött modernizációs folyamat.
Különösen látványos fejlődés Kelet- és Dél-Ukrajnában figyelhető meg, amely 1900–1903-ban gazdasági válságba torkollik. A kiéleződő társadalmi-gazdasági és politikai ellentétek 1905–1907-ben forradalom kirobbanásához vezetnek. A forradalmi események hatására aktivizálódik az ukrán nemzeti mozgalom.
1908–1914 – az első világháborút megelőző időszak.
Európában katonapolitikai szövetségek jönnek létre, amelyek megkezdik a felkészülést a majdani világégéshez. Mivel az ukránság két ellenséges birodalom területén él, ezért
a nemzeti elitnek el kell dönteni, melyik oldalt támogassa a háborúban.
1814–1918 – az első világháború időszaka, amely rányomta bélyegét Ukrajna modernkori történetére is.
1917–1921 – ekkor veszi kezdetét az ukrán forradalom. Az ukrán államiság létrejöttének fájdalmasan bonyolult évei ezek.

A XX. század elején az ukrán földek lakossága két birodalom uralma alatt élt. Oroszországhoz az ukrán területek 85%-a tartozott, Ausztria-Magyarországhoz pedig a 15%. Az Orosz Birodalom részét képező Jobbparti Ukrajna hivatalosan Dél-nyugati tartomány volt. Három kormányzóságra tagolódott: a Kijevire, Volinyira és a Pogyilljaira. A szomszédos Minszki, Grodnói és Mogiljovi kormányzóságok egyes járásaiban szintén éltek ukránok.

A Visztula menti tartomány két kormányzóságból állt, a Lubliniból és Szedleciből. Ukrán többségű járásaikból 1912-ben létrehoztak egy harmadikat, a Holmit.
Balparti Ukrajnát Oroszországban Kis-Oroszországnak nevezték, a Poltavai, Csernyihivi és a Harkivi kormányzóságok alkották a területét. Poltavscsina és Csernyihivscsina ősi ukrán földeknek számítottak. Harkivscsinát ellenben Szlobodai Ukrajnaként tartották számon.

Az Orosz Birodalom földjein jött létre még a XVI–XVII. században belső ukrán gyarmatosítás útján. Első lakói a Rzeczpospolitából származó telepesek voltak, akik adómentességet élvezve alapították településeiket, a szlobodákat. Jelenetős ukrán lakossága volt még a Kurszki és a Voronyezsi kormányzóságoknak is.

Dél- vagy Sztyeppi-Ukrajna területén a cári hatalom megalapította a Novorosszijszki tartományt, a Herszoni, Katerinoszlavi és Tauriai kormányzóságokkal. Valaha itt a Vadmező végeláthatatlan rónái húzódtak kozák téli szállásokkal és szicsekkel.

A Besszarábiai kormányzóság Hotinscsinának nevezett északi járásai szintén ukrán többségűek voltak, de Szibériában, a Távol-Keleten és Észak-Kaukázusban is éltek ukránok.
Oroszországban ebben az időben szigorú központosított államigazgatás működött, az önkormányzatiság minden kizárásával. Az ország egész területe közvetlenül Szentpétervárnak volt alárendelve.