Angol nyelv Kitekintő Tanuljunk

Alexander Graham Bell találmányok tekintetében cseppet sem volt „skót”

Készítette: Moffett Studio – Library and Archives Canada / C-017335, Közkincs

175 éve ezen a napon született Alexander Graham Bell skót születésű amerikai fizikus, a telefon feltalálója, a siketoktatási rendszer kidolgozója. A National Geographic Society egyik alapító tagja és második elnöke.

Skóciában született. Felsőfokú tanulmányait az edinburgh-i és a londoni egyetemen folytatta. Apja, Alexander Melville Bell (1819–1905) kidolgozott egy fonetikai rendszert, ami „visible speech” (‘látható beszéd’) néven Alexander Graham Bell révén vált világszerte ismertté. A „visible speech” a siketek hangzóbeszédre tanításának kitűnő eszköze.Alexander Graham Bell 1868-70-ig apjánál dolgozott Londonban. 1871-ben az Amerikai Egyesült Államokba költözött. 1873 és 1877 között bostoni egyetem professzorként hangfiziológiát tanított.

Bell hitt az eugenikában, az örökletes siketséggel kapcsolatos vizsgálódásai során (édesanyja is nagyot halló/siket volt) hallásjavító készülékekkel kísérletezett. 1875-ben ennek során jutott el azokhoz a felismerésékhez, amelyek a telefon feltalálásához vezettek. 1876-ban szabadalmat kapott találmányára, amit be is mutatott a philadelphiai Centenáriumi Kiállításon. A telefont hatalmas érdeklődéssel fogadták, azonban az Egyesült Nyugati Távíró Társaság végül elállt a találmány megvásárlásától. Bell ezért 1877-ben megalapította a Bell Telephone Companyt, amely 1885-től American Telephone and Telegraph Co. (AT&T) néven fejlődött multinacionális vállalattá.

Bellnek szinte gyermekkorától haláláig voltak más találmányai, például már tizenegy éves korában feltalálta azt a gépet, amely tisztítja a búzát, ennek révén jutott hozzá egy feltaláló műhelyhez, a továbbiakban az optikai távközlés, az otthoni légkondicionálás terén voltak találmányai, ez utóbbi hozzájárult a légi közlekedési technológia (repüléstechnika) fejlődéséhez.

Az utolsó szabadalmaztatott találmánya, amit 75 éves korában jelentett be, a leggyorsabb szárnyashajó volt, ami még ma is létezik.

Bell elkötelezte magát a tudomány és a technológia irányában. 1890-ben Washingtonban rendkívül hasznos információs centrumot létesített (The Volta Bureau for the Increase and Diffusion of Knowledge Relating to the Deaf), ugyanakkor alapított egy társaságot, amely 1953-tól Alexander Graham Bell nevét viseli (The Alexander Graham Bell Assotiation for the Deaf- AGBAD). A társaság ma is él és működik.

Bellnek a telefonon kívül is számos találmánya, szabadalma volt: 18 önálló és 12 másokkal közösen kidolgozott találmányt jegyeznek a neve alatt. Kísérletei során megalkotta a légzést segítő vastüdőt, a hallásvizsgáló audiométert, a fémdetektort, a jéghegyek helyzetét bemérő speciális eszközt, de elemezte a só tengervízből történő kivonását is.

Írásai főként gyűjteményes munkákban jelentek meg. 1898-ban a National Geographic Society elnökévé választották. Bell és veje, Gilbert Grosvenor a száraz folyóiratot gyönyörű fotókkal és érdekes írásokkal bővítette, így lett a National Geographic a világ legismertebb magazinjainak egyike. Ezenkívül ő az egyik alapítója a Science magazinnak.

1922. augusztus 2-án halt meg. Azon a napon az USA-ban minden telefonszolgáltatás egy percre megállt az ő tiszteletére.

%d bloggers like this: