Könyvajánló Szabadidő

Guld Ádám: A Z generáció médiahasználata

Vajon milyen lesz a mostani fiatalok digitális élete öt, tíz vagy húsz év múlva? Mi az, amire fel tudjuk őket készíteni, és mi az, amire nem? Guld Ádám médiakutató könyve hathatós segítséget nyújt abban, hogyan kell értelmezni egy-egy jelenséget a média világában, miközben segít felmérni annak kockázatait és mellékhatásait éppúgy, mint az előnyeit.
Guld Ádám

A Z generáció médiahasználata egyrészt átfogó gyorstalpaló azok számára, akik felületesen (vagy még úgy sem) követik jelenünk dübörgő médiajelenségeit, másrészt fontos elemzés arra vonatkozóan, hogy milyen társadalmai, gazdasági és nem utolsó sorban pszichológiai hatásokkal kell számolni a digitális világ és a média térhódításának folyományaként. Nóvuma pedig, hogy a legfiatalabb, azaz 1995 és 2010 között született (ún. Z generációs) felhasználók szokásait elemezve hívja fel a figyelmünket arra, hogy miért érdemes (sőt a könyvet végigolvasva könnyen belátható, hogy szükséges) a témával az idősebb generációnak is foglalkoznia.

De ne csak a veszélyekre gondoljanak, van jó pár előnye is az internetes médiának. Okosan használva közösségépítő és informatív hatása mindenki számára építő lehet. A kérdés csak az, hogy miképp is van ez a bizonyos okos használat. Hiszen az online világot leginkább száguldó vonathoz lehet hasonlítani, amelyet menet közben tanulunk meg vezetni. Elsőként ráadásul nem is mi, hanem gyerekeink, a Z generáció, majd az ő gyerekeik, az Alfa nemzedék tagjai. Mivel ők beleszületnek a digitalizációs világba és a mesterséges intelligencia mindennapi használatával szocializálódnak, a mai negyvenévesek és afölöttiek számára a hátrány behozhatatlan, hiszen gyökeresen másképp élték le a korábbi évtizedeiket.

Megfordult a tudás áthagyományozódása
(FOTÓ: dreamstime.com)

A generációs besorolásokat az alapján végzik, hogy melyik korcsoportot érték hasonló történelmi hatások. Ennek alapján egy generáció a 20. században még 20-25 évet ölelt át, tehát ennyi idő alatt halmozódott fel annyi társadalmi, kulturális és történelmi tapasztalat, amely élesen elhatárolja egymástól az adott nemzedék tagjait. Ma azonban ez az idősáv jelentősen lerövidült, ezzel együtt pedig megfordult a tudás áthagyományozódásának iránya is. Az online tér kapcsán ma már a fiatalok adják át a mindennapi életben való tájékozódáshoz szükséges információkat az idősebbeknek. Ez pedig gyakorlatilag egy újfajta társadalmat hívott életre.

Guld túlzás nélkül írja, hogy az 1990-es évektől, az online világ megjelenésétől kezdve, ahogy a mediatizáció általános jelenséggé vált, „egy új világrend született”, amit joggal nevezhetünk médiakultúrának vagy médiatársadalomnak.

A Z generáció médiahasználata egy átfogó, sok információt tartalmazó, ám nagyon is olvasmányos, jól magyarázó, a szakmaiságot előtérbe helyező könyv. Nem ítélkezik, elfogulatlanul mutatja be a jelenségek hatásait és kockázatait, miközben támpontokat és kontroll kérdéssorokat is nyújt, hogy felismerjünk egy adott problémát vagy jelenséget. Ilyen például a nomofóbia, vagyis a „no mobil phobia”, magyarul „nincs nálam telefon fóbia”, amely ma már minden korosztályban ismert. Guld rámutat, hogy az eszközfüggőség pontosan olyan idegrendszeri mintázatot alakít ki az agyban, mint az alkohol vagy a szerencsejáték, és további mentális diszfunkciók kialakulásához vezethet.

De a kérdések segítségével felismerhetjük azt is, ha álhírrel, ún. fake news-al van dolgunk. (Az alternatív tények világáról Åsa Wikforss svéd filozófus könyvéből is tájékozódhat, itt pedig a vele készült interjúnkat olvashatja.) Guld részletes elemzéséből megtudhatjuk, hogy a média hogyan (és milyen sokféleképp) hat fogyasztási szokásainkra és döntési folyamatainkra. Mivel piaci érdekeit „a figyelemgazdaság érdekei mozgatják, legértékesebb árucikke a fogyasztó figyelme”. Ezzel párhuzamosan pedig saját személyiségünk és értékítéleteink kialakításában is egyre nagyobb szerepet kap. Épp ezért még akkor is fontos, hogy tisztában legyünk a működésével, ha mi magunk nem vagyunk például rendszeres közösségi portál felhasználók és ismerők. Ellentétben a harminc év alattiakkal, akik akár napi hat órát (!) is eltöltenek az online térben, és ez az óraszám hétvégén megduplázódhat.

A könyv középpontjában a fiatalok, „a trendszetter nemzedékként és médiagenerációként jellemzett Z generáció” áll, akik már (Marc Prensky szóhasználatával élve) digitális bennszülöttek, vagyis az online világ születésüktől kezdve az életük szerves része. Épp ezért hívjuk őket trendszetternek is, ami azt jelenti, hogy a média kiemelten nagy hatással van a fogyasztási szokásaikra. Főleg őket érinti emellett a megosztási, valamint az önértékelési kényszer is, amely könnyedén átfordulhat negatív testképzavarrá fiúknál és lányoknál egyaránt.

Dr. Guld Ádám médiakutató, kommunikációs szakember, tanácsadó, egyetemi docens, az NJSZT eHétköznapok szakosztályának titkára. Kutatási területe a kortárs médiakultúra, ezen belül több mint tíz éve foglalkozik generációs kommunikációval és a médiában megszerezhető ismertség jelenségével. Két önálló kötete és számos tanulmánya jelent meg, rendszeresen szerepel szakértőként a hazai médiumokban.

A teljes cikk: https://konyvterasz.hu/a-jovo-generacioja

%d bloggers like this: