Charles Messier francia csillagász elsősorban az üstökösök kutatásával vált ismertté, és a híres Messier Katalógus ennek a munkának a melléktermékeként jött létre. Ekkortájt nem foglalkozott senki az égbolt távoli ködfoltjaival, elsősorban az üstökösök, bolygók mozgására koncentrált a csillagászat. Messiert is csak az vezette arra, hogy ezeket a mozdulatlan foltokat katalógusba vegye, hogy az üstökösök kereséséhez adjon segítséget. Ezt maga is bevallotta 1801-ben:
„A katalógus összeállítására az a köd késztetett, amelyet 1758. szeptember 12-én fedeztem fel a Taurus déli szarva fölött, miközben annak az évnek az üstökösét kerestem… Ennek a ködnek a formája is, fényessége is annyira hasonlított egy üstökösére, hogy igyekeztem többet is találni, nehogy a csillagászok ugyanezeket a ködöket összetévesszék egy éppen felragyogó üstökössel. A megfelelő refraktorokkal tovább észleltem, üstökösök után kutatva, és ez a szándék vezérelt a katalógus megalkotásában is.”
Messier katalógusában azonban nem csak ilyen üstökös kinézetű objektumokat találhatunk, hanem számos látványos csillaghalmazt is. Pl. aligha hihető, hogy az M45, azaz a Fiastyúk néven ismert csodaszép, szabad szemmel is csillagokra bomló halmazt Messier ebből a célból tette volna bele a listába. Talán esztétikai szempontból, talán csak 45-re akarta kikerekíteni az első kiadásban megjelenő objektumok számát? Ezt ma már senki nem tudja kideríteni. De bizonyára őt sem hagyta hidegen ezeknek a sziporkázó halmazoknak a látványa.
Az 1970-es években többen is felvetették a Messier-maraton nevű esemény megrendezésének ötletét. A cél a katalógus 110 objektuma közül minél többnek a megfigyelése egyetlen éjszaka alatt. Mind a 110 észlelés sikeres végrehajtására évente egyszer, március közepén-végén van lehetőség. Napjainkban minden évben megrendezik a maratont.
A Messier-katalógust napjainkban elsősorban amatőrcsillagászok használják, mert sok viszonylag fényes, könnyen megfigyelhető mélyégobjektum van benne.
A Messier által használt eszközök fejlettsége általában nem tette lehetővé, hogy a katalogizált csillaghalmazokban különálló csillagokat tudjon észlelni. Ezt a Messier-objektumok jelentős részénél William Herschel tudta először megtenni.
Mivel Messier Franciaországban élt és csillagászati tevékenységét is ott végezte, katalógusa csak az északi égbolt és a déli égbolt onnan megfigyelhető részének objektumait tartalmazza. Mivel számos, a déli égbolton lévő, illetve Messier korában még nem ismert, de fényes vagy érdekes, az amatőrcsillagászok számára elérhető mélyégobjektumot nem tartalmaz, ezért Patrick Caldwell-Moore 1995-ben elkészítette a Caldwell-katalógust, mely 109 objektumot tartalmaz, és a Messier-katalógus kiegészítésének tekinthető. Az M110 – es objekum egy törpegalaxis, amit 1777 – ben fedezett fel Messier, az Androméda csillagképben. Valami oknál fogva nem katalogizálta, ez csak 1966 – ban történt meg; Kenneth Glyn Jones csillagász adta hozzá, így lett 110 objektum a Messier – katalógusban.
Discover more from Magyar Iskola
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
