Közösség Történelem

A roma holokauszt nemzetközi emléknapja

„A sok cigányt mind elvitték, nagy árkokat ásni vitték.
A nagy árok lassan mélyül, víz bugyog fel a mélyérül.
Szegény fiúk, mind mifajták, a csendőrök űzik-hajtják,
Verik őket, kapják kézre, lemaradót puskavégre.
Az a nagy árok minek kell, a fekete, feneketlen?
Nem tudják, honnan is tudnák, csendőröktől meg nem tudják!
Ha tudnák, hogy minek ásnak, hogy maguknak, hogy nem másnak,
maguknak, a többieknek, asszonyoknak, gyerekeknek.”

(Choli Daróczi József: Elvitték a cigányokat)

A roma holokauszt dunaszedahelyi emlékműve

Augusztus 2. a roma holokauszt nemzetközi emléknapja.

A roma holokauszt, vagy romani nyelven Pharrajimos (ejtsd: parajmosz) elpusztítást jelent. A Cigány Világszövetség 1972-es párizsi kongresszusának határozata alapján lett augusztus 2-a a roma holokauszt nemzetközi Emléknapja. Bár Helmut Schmidt német kancellár 1982-ben elismerte a roma holokauszt tényét, Ian Hancock 1990-es évek eleji kutatásai világítottak igazán rá a roma holokauszt tényére. Az Európai Parlament 2015-ben nyilvánította hivatalosan augusztus 2-át a roma holokauszt nemzetközi emléknapjává.

A II. világháború őrületében a romák jogfosztása helyi rendeletekre alapozva szisztematikusan történt, korlátozva szabad mozgásukat, kitiltva őket a kereskedelemből, egészen addig merészkedve, hogy gyűjtőtáborokba szállították őket.

Magyarországon a legnagyobb gyűjtőközpont a Komáromi Csillagerődben volt, ahol időseket, nőket, gyerekeket tartottak fogságban. Többen életüket vesztették, sokakat pedig különböző koncentrációs táborokba deportáltak.

A Csallóközben is számos romát gyilkoltak meg a háborúban – elég csak felidézni az 1945 eleji nyárasdi eseményeket, amikor a Kis-Dunába lőtték a nyilasok az ógyallai romákat.

A megbélyegzett  embereket az auschwitz-birkenaui „cigány táborban” (Zigeuner Lager) tartották fogva. A roma családokat nem szelektálták, férfiak, nők és gyerekek együtt maradhattak. Josef Mengele előszeretettel végzett orvosi kísérleteket zsidókon és romákon, ikreken és nőkön.

Auschwitz – Birkenau táborát 1944. május 16-án tervezték felszámolni, de a romák erejüket összeszedve ellenálltak. Így lett május 16. a Roma Ellenállás Napja, az elnyomás elleni inspiráló és példamutató harcra emlékezve. Auschwitz – Birkenau táborát augusztus 2-áról 3-ára virradó éjszaka számolták fel az SS-katonák közel 4 ezer romát meggyilkolva.

Az akkor kétmilliós európai cigányság 10-30 százalékát gyilkolták meg a fasiszták.

Kapcsolódó:

„Cigányüldözés a szlovák állam idején” – kiállítás

 

%d bloggers like this: