A XV. század elején Franciaország a teljes összeomlás szélén állt. Az 1337-ben kirobbant, angolok és franciák közötti összecsapás-sorozat – amelyet ma százéves háborúként ismerünk – a francia uralkodóház számára katasztrofálisan alakult. Miután a franciák pusztító vereségeket szenvedtek, az angol király igényt formált a francia trónra is. Ebben a reménytelen helyzetben, a legmélyebb válság közepén tűnt fel egy fiatal parasztlány, az Orleans-i Szűz aki örökre megváltoztatta a történelem menetét.
Egy lángoló ország és az égi hangok
Jeanne d’Arc (magyarosan Szent Johanna) 1412 körül született Domrémy falujában, egy jómódú parasztcsaládban. Gyermekkorát végigkísérte a háború pusztítása. Franciaország ekkor két pártra szakadt: a déli területeket ellenőrző trónörökösre, a dauphinra (a későbbi VII. Károlyra), valamint az északot uraló angolokra és az velük szövetséges burgundiakra.
Jeanne mindössze 13 éves volt, amikor állítása szerint először hallott misztikus hangokat. Szent Mihály arkangyal, Alexandriai Szent Katalin és Antiochiai Szent Margit jelentek meg előtte látomásaiban. Az égi üzenetek határozott és hihetetlen feladatot bíztak a fiatal lányra: fel kell szabadítania az ostromlott Orléans városát, és el kell vezetnie a trónörököst Reimsbe, a francia királyok hagyományos koronázási helyszínére, hogy törvényes uralkodóvá váljon.
Készítette: Jules Eugène Lenepveu
Orléans felmentése és a lélektani fordulat
Jeanne rendíthetetlen hite és meggyőzőereje révén elérte, hogy 1429 elején fogadja őt a csüggedt VII. Károly. Bár a királyi udvar kezdetben gyanakodott, a teológusok vizsgálata után Károly végül felszerelést és egy kisebb sereget adott a lánynak. Jeanne páncélt öltött, fehér lobogót ragadott, és a katonák élére állt. jelenléte radikálisan megváltoztatta a hadsereg hangulatát. A demoralizált, vereségekhez szokott francia katonák fellelkesedtek, és elhitték, hogy maga Isten harcol velük.
A döntő fordulat 1429 májusában következett be. Jeanne és csapatai sikeresen áttörték az Orléans-t fojtogató angol ostromgyűrűt. Ez a győzelem nemcsak katonai, hanem hatalmas lélektani diadal is volt: szertefoszlatta az angolok legyőzhetetlenségének mítoszát. A lendületet kihasználva a francia sereg visszafoglalta a Reimsbe vezető utat. 1429. július 17-én a reimsi katedrálisban VII. Károlyt hivatalosan is királlyá koronázták. Ezzel a franciák visszanyerték politikai önbizalmukat és nemzeti egységüket.
Árulás, kirakatper és a mártírhalál
A sikerek csúcsát követően azonban Jeanne csillaga gyorsan leáldozott. A királyi udvar óvatosabbá vált, és a tárgyalásokat preferálta a további harcok helyett. 1430 májusában, Compiègne védelme közben Jeanne a burgundiak fogságába esett, akik jó pénzért átadták őt legfőbb ellenségeinek, az angoloknak. VII. Károly semmit sem tett a megmentéséért.
Az angolok Rouen városában egyházi bíróság elé állították. A cél az volt, hogy bebizonyítsák: Jeanne látomásai az ördögtől származnak, így Károly koronázása is érvénytelen. A politikai kirakatperben a 19 éves lány hónapokon át teljesen egyedül, jogi segítség nélkül védte magát a dörzsölt teológusokkal szemben. Végül eretnekség, boszorkányság és férfi ruhák viselése vádjával bűnösnek találták. 1431. május 30-án Rouen főterén máglyán égették el.
Jeanne d’Arc történelmi öröksége
Jeanne d’Arc halála nem állította meg a francia előretörést. Az általa elindított nemzeti ébredés és hadügyi reformok végül 1453-ban a franciák teljes győzelméhez vezettek a százéves háborúban. Negyedszázaddal a halála után a pápaság felülvizsgálta az ügyét, és ártatlannak nyilvánította. 1920-ban a katolikus egyház szentté avatta. Jeanne d’Arc alakja a mai napig a hazaszeretet, az önfeláldozás és a tiszta hit egyetemes szimbóluma maradt.
Discover more from Magyar Iskola
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
