Tanuljunk Történelem

Karácsony

A karácsony a kereszténység második legnagyobb ünnepe, teológiailag a húsvét után a legnagyobb, amellyel Isten fia, Jézus Krisztus földi születésére emlékeznek. Assisi Szent Ferenc az ünnepek ünnepének tartotta. Minden évben december 25-én tartják világszerte, habár Jézus születésének tényleges időpontja nem ismert. Ez a keresztény ünnep az első nikaiai zsinat határozata értelmében Jézus Krisztus földi születésének emléknapja: az öröm és a békesség, a család és a gyermekkor, az otthon és a szülőföld ünnepe.

Karácsony
Gerard van Honthorst: A Gyermek imádása
Karácsony
Hugo van der Goes: A pásztorok imádása Betlehemben

Az Újszövetség leírása szerint Jézus istállóban született, mert senki nem fogadta be a házába a várandós Máriát, aki férjével népszámlálásra Betlehembe érkezett a szülés estéjén. A történet szerint napkeleti bölcsek (később a magyar népnyelvben „háromkirályok”) indultak útnak ajándékokkal köszönteni a születendő Messiást, és egy csillag vezette el őket Jézushoz.

Bár a karácsony a keresztények ünnepe, sok nem keresztény ember is megüli világszerte az emberi szeretet ünnepeként. A modern és népszerű ünneppel a helyi kultúrától függően együtt jár az ajándékozás, a karácsonyi zene, az üdvözletek küldése, a templomi ünneplések, a szentestei vacsora és az ünnepi díszítés, a karácsonyfa-állítás, a karácsonyi gyertyák, a fényfüzérek, a színes üveggömbök, a girlandok, a magyaroknál a szaloncukor, máshol a fagyöngy és a krisztustövis.


KarácsonyIgazság szerint Jézus születésének napját, hónapját, de még az évét sem ismerjük. A legtöbb történész óva int attól, hogy a Jézus születéséről szóló, elsősorban teológiai és nem történetírói jellegű elbeszélések véletlenszerű részleteiből konkrét következtetéseket vonjunk le. Nem tudjuk pontosan azt sem, hogy a valóságban hogyan nézett ki Jézus, illetve Mária és József, de biztosan nem világos bőrű és szőke hajú európaiak voltak.

A december 25-ét Jézus születésének napjául megjelölő dátumnak a halálához lehet köze. A karthágói Tertullianus 200 körül az evangéliumok alapján Jézus keresztre feszítésének napját a mi naptárunkban március 25-ének megfelelő időpontra tette. Több forrás szerint úgy hitték, hogy Jézus az évnek ezen a napján halt meg és fogant. Ez az állítás egy névtelen szerző negyedik századi szövegében, A napfordulókról és napéjegyenlőségekről című írásban is szerepel. Szent Ágoston is ismerte, míg az az elképzelés, hogy a teremtésnek és a megváltásnak egyszerre kell történnie, már a zsidó Tórában is szerepel.

December 25-e pontosan 9 hónappal Jézus feltételezett halála után van. A keleti keresztények ugyanezt az elvet követve, de más eljárással (ők a mi április 6-unkat vették a keresztre feszítés kezdő időpontjának) jutottak el az általuk használt január 6-ához.

%d bloggers like this: