Mit nem tanítottak meg az iskolában a Merkúr bolygóról

A NASA MESSENGER szonda felfedezéseiből állította össze a Merkúr bolygóról az alábbi ismertetőt az Astrum.

Minden, amit tudni akarsz a Merkúrról, a kráterektől kezdve egészen a történelméig és a geológiáig – plusz egy pillantást a legfurcsább jellemzőire.

Forrás: ASTRUM

MESSENGER

A 450 millió dolláros MESSENGER (MErcury Surface, Space ENvironment, GEochemistry and Ranging ) 2004 augusztusában indult, az első emberkéz alkotta készülék a legbelső bolygó körül, és csak a második, amely a Nap perzselte, himlőhelyes planétát közelről szemügyre veszi. (A NASA Mariner-10 szondája 1974 és 1975 között háromszor repült el a bolygó mellett.)

A szonda több mint hat és fél évet utazott, mielőtt 2011. március 18-án pályára állt volna. Elsődleges misszióját a körpálya elérése, és egy földi évig tartó megfigyelések tették ki. Műszereinek jó állapota, megmaradt üzemanyaga, és a korai eredményei nyomán felvetődött kérdések elősegítettek két hosszabbítást, ezáltal a misszió majdnem négy éve kutakodik, és még több tudományos elsőbbséget gyűjtött be.

Megfigyeléseivel többek között megalkották az eddigi legjobb térképeket a bolygóról. A szonda emellett megerősítette, hogy széntartalmú szerves összetevők és vízjég található a pólusok közeli, állandóan árnyékos kráterekben. A misszió kutatói szerint az üstökös és aszteroida becsapódások valószínűleg a külső Naprendszerből szállították a vizet és a szerves anyagokat a Merkúrra és más, a Naphoz közel eső kőzetbolygókra, beleértve a Földet is.

John Grunsfeld, a NASA kutatója hozzátette, a történelemben először áll rendelkezésre kézzel fogható tudás a Merkúrról, ami arról tanúskodik, hogy változatos Naprendszerünk igazán lenyűgöző világa.

A Merkúrnál keringő első, emberkéz alkotta szonda 2015. április 30-án a bolygó mögé került, és nem is jött többé elő. A mintegy 3 méter széles szonda másodpercenként több mint 3,91 kilométeres sebességgel csapódott be a felszínbe, körülbelül 16 méteres krátert hagyva maga után nagyjából az 54. északi szélességnél.

Bár a Merkúr kráterekről hemzseg, a szonda által kivájandó mégis különösen izgalmas lesz a kutatóknak. „Sírja” segíthet alaposabban feltérképezni a kozmikus hatások ütemét a Merkúron.

A földi készülékekkel nem fogják tudni tanulmányozni vagy nyomon követni a MESSENGER létrehozta krátert, de a BepiColombo szonda japán-európai misszió, amely 2017-ben indult és 2024-ben áll pályára, már alaposan szemrevételezheti. Eme utóbbi csapata felkutatja majd a kráter nyomait, és ha meg tudják vizsgálni, pontosan megállapíthatják, az adott régió milyen hosszú ideje van kitéve az űr hatásainak.