95 éve született született Tüskés Tibor József-Attila díjas író, kritikus, irodalomtörténész, szerkesztő.
Tüskés Tibor rendelkezett azzal a felkészültséggel, fogékonysággal és kifejezőképességgel, amely lehetővé tette, hogy a legkülönbözőbb alkotó egyéniségek megnyilatkozásaiba beleélje magát. A vizsgált szöveget nem kezelte tárgyként, érzelemmentesen, a tárgyilagosságba vetett hittel. Nem „értette előre”, hogy mit akar „mondani” a szöveg: hagyta, hogy mondja. Tanulmányain, monográfiáin felismerhető annak a szemléletnek a lenyomata, amely szerint a vizsgálódónak alázattal kell közelítenie bármilyen alkotáshoz.
Tüskés Tibor Balatonszántódon (ma Szántód) született, második gyermekként. A nagykanizsai Állami Elemi Népiskola elvégzése után a piarista gimnáziumban érettségizett. Magyar-történelem szakos tanári diplomáját a Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerezte, utána között a pécsi Janus Pannonius Gimnázium tanára lett.
1959–1964 között a modern magyar irodalom egyik legfontosabb orgánumának, a „Jelenkor”-nak volt az első, igazán meghatározó főszerkesztője. 1963-tól a Magyar Írószövetség tagja. 1971-től a Művészeti Alap, 1985-től a Berzsenyi Dániel Társaság tagja. 1987 óta a Janus Pannonius Társaság tiszteletbeli elnöke. 1973-tól munkatársa volt előbb a Pécsi Városi Könyvtárnak, majd a Baranya Megyei Könyvtárnak.1985-ben az ő vezetésével indult útjára az akkori Baranya Megyei Könyvtáron belül a „Pannónia Könyvek” sorozat, majd a rendszerváltás után elvállalta a „Somogy” című irodalmi lap főszerkesztését.Élete utolsó két évében a Magyar Írószövetség Dél-Dunántúli Csoportjának tiszteletbeli elnökeként továbbra is Pécs irodalmi életét szervezte. 2009. november 11-én bekövetkezett halála után róla nevezték el a szántódi könyvtárat, ahol születésnapján minden évben megemlékeznek Tüskés Tiborról.
Kapcsolódó:
Tüskés Tibor digitalizált művei
HARANGSZAVÚ MÚLT • Tüskés Tibr Emlékkönyv
A jubileumi kötetben a József Attila-díjas íróra, szerkesztőre és kritikusra visszaemlékező írások, neki ajánlott versek, továbbá életének kronológiáját követő fotók elevenednek fel. Az írások szerzői között szerepel – többek között – Alföldy Jenő, Babus Antal, Bertók László, Monostori Imre, Kabdebó Lóránt, Kalász Márton, Pomogáts Béla, Marafkó László. A tizennyolc vers szerzője között ott található Csorba Győző, Fodor András, Nagy Gáspár, Pákolitz István, Szepesi Attila, Takáts Gyula. A könyv tartalmában és kivitelében egyaránt méltó emlékezés az elmúlt hatvan év jeles írójára. A kötetet Szirtes Gábor szerkesztette.
Tüskés Tibor: Nagy László pályaképe
Nagy László életműve manapság mintha kevésbé lenne divatos téma, mint a halálát követő egy-két évtizedben. Ennek ellenére még mindig sokan vannak, akik valami vezérféle váteszt látnak benne. Tüskés Tibor 1983-ban, mikor Nagy László-monográfiája első ízben napvilágot látott, arra tett kísérletet, hogy elkerülve mind a költő életművét halála után lekicsinylők, mind pedig a rajongók táborát, Nagy László életművét a költő vallomásai, valamint az életében megjelent kritika tükrében tegye mérlegre.
