Az oktatási minisztérium átfogó reformot készít elő, amelynek részeként kötelezővé válna a matematikaérettségi. A tárca célja, hogy növelje a végzős diákok matematikai műveltségét, fejlessze logikai és analitikai készségeiket, valamint reagáljon a munkaerőpiac igényeire, ahol egyre nagyobb szükség van erősebb numerikus kompetenciákkal rendelkező szakemberekre.
A változás 2027 szeptemberétől érintené azokat a tanulókat, akik ekkor kezdik meg középiskolai tanulmányaikat. A kötelező vizsga azonban nem vonatkozna a konzervatóriumokra, a művészeti középiskolákra, a sportiskolákra, valamint azokra a szakmai képzésekre, ahol a gyakorlati oktatás szakmai gyakorlat formájában zajlik.
Új iskolatípus: ipari középiskola
A reform egyik újdonsága a „stredná priemyselná škola” (ipari középiskola) bevezetése, amely a jelenlegi szakközépiskolai rendszerből alakulna át önálló intézménytípussá. A minisztérium szerint ezzel külön hangsúlyt kaphat a jövő speciális, magas szintű szakembereinek képzése olyan területeken, ahol a digitalizáció és az automatizáció alapvetően átalakítja a gazdaságot és a szolgáltatásokat.
Az ipari középiskola létrehozásának másik indoka az új képesítések megjelenése és az oktatási tartalmak korszerűsítésének szükségessége, különösen a mesterséges intelligencia térnyerésével összefüggésben. A változások 2026. január 1-jétől lépnének hatályba.
Rövidebb továbbtanulási programok
A csomag részeként rövidülne a posztérettségi és felsőfokú szakképzési programok időtartama is: a két év egy évre, a három év pedig kettőre csökkenne. Az új felsőoktatási törvény lehetővé tenné a korábban megszerzett képesítések és tanulmányi eredmények elismerését az alapképzés szintjén.
Mit jelent a kötelező matematikaérettségi?
A matematika egyelőre nem tartozik a diákok kedvencei közé: tavaly mindössze a maturálók 12 százaléka választotta önként. A kormány szerint azonban a kötelező vizsga hozzájárulhat a diákok gondolkodásmódjának fejlesztéséhez, és jobb eséllyel készíti fel őket a munkaerőpiacra.
A tervek szerint a gimnáziumokban két szintű vizsga lenne: az alapfokú, kötelező szintet a harmadik évfolyamban tennék le a tanulók, míg az emelt szintet a negyedik évfolyamban csak azok a diákok, akik mérnöki, informatikai vagy más műszaki irányban szeretnék folytatni tanulmányaikat.
„Nem célunk, hogy minden diák olyan szintű matematikát tanuljon, amelyet például a műszaki egyetemek követelnek. Akik viszont ebbe az irányba készülnek, választhatnak kiegészítő szemináriumokat” – hangsúlyozta Tomáš Drucker oktatási miniszter.
Európai összehasonlítás
A kötelező matematikaérettségi nem egyedülálló megoldás: hasonló rendszer működik többek között Lengyelországban, Magyarországon, Ausztriában, Németországban, Svájcban, Franciaországban, Szlovéniában és Horvátországban is.
A munkáltatói oldal üdvözli a változást. A Munkáltatók Országos Szövetsége (RÚZ) szerint a kötelező matematikaérettségi fontos lépés, amelyet további intézkedések is követhetnének. Statisztikáik szerint négy végzős középiskolásból átlagosan három-négy talál állást tanulmányai befejezése után.
Discover more from Magyar Iskola
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
