Ha megnézed a földgömböt és a térképet, nem csak szélességi körökkel van „körülhálózva” a Föld. Olyan vonalakat is látsz, amelyek merőlegesen metszik a szélességi köröket és a pólusokon (az Északi- és Déli-sarkon) metszik egymást. Ezeket hosszúsági köröknek hívjuk.
A hosszúsági kör vagy délkör vagy földrajzi meridián az ideális gömbnek tekintett Föld felszínén a két földrajzi póluson áthaladó tetszőleges főkör egyik vagy másik, pólustól pólusig tartó félköre. Végtelenül sok ilyen rajzolható, bármely két különbözőnek pontosan két metszéspontja van, a két földrajzi pólus. A pólusok kivételével a Föld felszínének tetszőleges pontján keresztül pontosan egy hosszúsági kör húzható. Az egy főkörön kiválasztott félkör a meridián, a másik félkör az antimeridián.
A meridiánvonalak mind azonos hosszúságú félkörök, a Föld forgástengelye körüli forgatással akármelyikük akármelyikükbe átforgatható. Nincs közöttük természetes módon kitüntetett helyzetű, ezért ha földrajzi koordináta-rendszerben akarjuk őket mint koordinátavonalakat használni, akkor egyet önkényesen ki kell jelölni közülük, mint kezdőmeridiánt.
A hosszúsági fok meghatározása jóval nehezebb. Azt kell tudnunk, hogy a Föld forgásának következtében a referencia hosszúsági körhöz (pl. a 0.) képest mennyivel később delel a Nap ott, ahol vagyunk. Ha rendelkezünk egy órával, ami mutatja pl. a greenwichi időt, azt délben összehasonlíthatjuk a Nap delelése szerint mikor van a mi helyzetünkben dél. Minden 4 perc különbség a greenwichi 12:00-hoz képest deleléskor, annyi fokkal arrébb vagyunk a hosszúság körben keleti vagy nyugati irányban (értelemszerűen az időben pozitív irányú eltérés földrajzi keleti irányú eltérést jelent). A hosszúsági körök pontos meghatározására a tengeri hajózásban volt a legnagyobb igény. A pontos eredményhez olyan időmérő eszközre volt szükség, amely működését nem befolyásolta a tenger hullámzása.
Időzónák és az UTC
A hosszúsági körök (délkörök) alapozzák meg az időzónákat: a Föld 360°-os forgását 24 órára osztva, elméletileg minden 15°-os hosszúsági kör egy 15°-os sávot alkot, ami egy-egy időzóna. A valóságban az időzónákat praktikusabb, országhatárokhoz igazítják, és mindegyik a nullmeridiántól (greenwichi délkör) számított koordinált világidőhöz (UTC) viszonyul. Gyakorlatilag: az időzónák határvonalai nem pont a hosszúsági körök mentén futnak, hanem az országhatárokhoz, illetve nagyobb régiókhoz igazodnak, hogy egy területen egységes legyen az időszámítás..
Időeltolódás:
Kelet felé haladva minden időzóna eggyel előrébb jár az UTC-hez képest (pozitív értékű eltérés).
Nyugat felé haladva pedig eggyel hátrébb (negatív értékű eltérés).
Néhány helyi eltérés: Bizonyos országok eltérő gyakorlatot követnek, például Kína egyetlen időzónát használ annak ellenére, hogy több időzónán fekszik. Néhány helyen a szokásos egész órás eltérések mellett fél- vagy negyedórás eltérések is vannak az UTC-hez képest. Különleges eset az Európai unió, ahol egy időzónát használnak olyan országok, amik két időzónában helyezkednek el.
Discover more from Magyar Iskola
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
