A „magyar van Gogh” hazatér Galántára

A Galántai Honismereti Múzeum szeretettel meghívja a kedves érdeklődőket 2026. január 28-án 17:00 órára PIRK JÁNOS – RETROSPEKTÍV c. kiállításának megnyitójára.

Első alkalommal láthatók Pirk János, a galántai születésű Munkácsy-díjas festőművész alkotásai szülővárosában.
A megnyitón közreműködik a Kodály Zoltán Daloskör Józsa Mónika vezetésével, és a megnyitót megtisztelik jelenlétükkel a művész gyermekei is.

Kurátor: Pukkai Judit

A kiállítás 2026. március 21-ig látogatható.

Ne maradjon le erről a különleges, szimbolikus hazatérésről – várjuk szeretettel!

A „magyar van Gogh”

„Az egyetlen ember van Goghon kívül, aki ezer százalékig össze volt forrva a természettel” (Supka Magdolna)

„Nála a pipacs olyan, mint van Goghnál a napraforgó.” (Deim Pál)

Művészetének középpontjában az ember és a természet örök, sorsszerű kapcsolata áll. Festményein a föld, a mezőgazdasági munka és a paraszti életforma nem idealizált képként, hanem időtlen, mitikus jelentéssel jelenik meg. Alkotásai az emberi kitartás, a mindennapok csendes méltósága és a megújuló remény lírai megfogalmazásai.

Retrospektív
A kiállítás végigkíséri a művész életútját a nagybányai művésztelep meghatározó élményeitől az olaszországi tanulmányutak szín- és fényhatásain át a szentendrei évtizedek bensőséges tájaiig. Az akvarellek, temperák és olajfestmények érzékeny látásmódról, erőteljes festői kifejezésről és mély emberi elkötelezettségről tanúskodnak.

Hazatérés
A PIRK-kiállítás nemcsak művészeti esemény, hanem szimbolikus hazatérés is: lehetőség arra, hogy az életmű visszatérjen a festő gyökereihez, és hogy a galántai közönség személyesen találkozhasson
azzal az örökséggel, amely generációkon átívelően gazdagította a magyar képzőművészetet.

_______________________________

Pirk János (Galánta, 1903. július 22. – Szentendre, 1989. március 1.) magyar festő és grafikus. A nagybányai művésztelep harmadik nemzedékének jeles képviselője, 1921-től 1944-ig kitartott Nagybányán.

Korán árvaságra jutott, földműves nagyszüleihez került Szatmárra, ahol paraszti munkát kellett végeznie.

A rajzolást már gyermekkorában igen kedvelte, ezért Litteczky Endre szatmári festőművészt kérték meg, hogy tanítsa. Szénrajzokat, kompozíciókat készített. Tudomására jutott, hogy Thorma János, az Aradi vértanúk c. festmény szerzője Nagybányán fest és tanít. 1921 nyarán hozzá sietett, egy hónapot töltött a festőiskolában, Thorma János volt a mestere.

Hamar hazahívták a nagyszülők dolgozni, de a továbbiakban igyekezett minden nyarát Nagybányán tölteni. Nagyon hamar nagyon sokat fejlődött. Ebből az időszakból valók kaszálók, kőtörők, szántó lovak témájú rajzai, az alakokat mind mozgásban ábrázolta.

Pirk János

1924-től Budapesten tanult a Képzőművészeti Főiskolán, ahol Réti István volt a mestere. Szorgalmasan dolgozott a főiskolán, érezte, hogy szükség van mesterségbeli tudásának fejlesztésére. Tanulmányait többször is meg kellett szakítania az otthoni gazdaságban végzendő munkálatok miatt, így főiskolai tanulmányait majd csak 1933-ban fejezte be. 1930-ban elnyerte a Székesfőváros festészeti díját.

A festészeti díjjal járó pénzjutalmat párizsi utazásra költötte. Párizsban Puvis de Chavannes, Rembrandt, Courbet, Daumier, s mindenekelőtt Jean-François Millet művészete hatott rá. 1933-ban Korb Erzsébet ösztöndíjjal Olaszországba is kijutott, majd 1936/37-ben egy évet töltött állami ösztöndíjjal a római Collegium Hungaricumban, közben folyamatosan Nagybányán dolgozott, amennyit csak tudott.

Végleg majd csak 1944-ben hagyta el Nagybányát, s Szentendrére költözött, a szentendrei művésztelepen lakott, de külön alkotott. 1970-74 között a szentendrei rajzkört vezette. 1980-tól tagja lett a Szentendrei Grafikus Körnek. Sikere volt rézkarcaival.

Első nagylélegzetű festői teljesítménye az érmihályfalvai római katolikus templom oldalfalát díszítő nagy (7×7,5 méter) falképe, melyet 1931-ben festett al secco eljárással. A kartonokat hozzá Réti István felügyelete mellett készítette a főiskolán. Páduai Szent Antal élettörténetéből ábrázolt két jelenetet a képen. Réti szerint nemes italianizmus érződik a képen mellőzve az erőltetett neoklasszicizmust vagy trecentizmust.

Igen termékeny alkotó volt, több stílust kipróbált, stílusváltozásait jól mutatják sorozatban rajzolt, festett önarcképei. Számos témáját gyakran sorozatokban újra és újra megfestette. Mind a természet, mind az alak- és mozgásábrázolás kiváló mestereként működött. Témaválasztása zárt, a földművelő népet ábrázolja olyannak, amilyennek gyermekkorában látta, vagy amilyennek még Millet látta. A Millet témáktól, s saját gyermek- és ifjú korában látottaktól nemigen tudott elszakadni.

Szokás stílusát expresszív realizmusnak nevezni. Azonban azt is érdemes meggondolni, mennyi rokonságot mutatnak Mednyánszky László festményei, grafikái a nagybányai művésztelep termékeinek szociográfus, történeti elemeivel, s mennyi rokonság fűzi Pirk festményeit és grafikáit Mednyánszky alkotásaihoz, az örökös útkeresés, megkapaszkodás, a naturális expresszionizmus.