Könyvajánló Szabadidő

Olvastad már? • Gösta Knutsson: Kóbor Muki

Egy nyári napon arra ébred Kóbor Muki, a kis medvebocs, hogy magára maradt a rengeteg erőben: Medvemama eltűnt. Kóbor Muki elindul, hogy megkeresse mamáját; kutatóútja során összebarátkozik Lottával, s Lotta kedves nagymamájával, és egyik vidám kalandból a másikba csöppen.

Gösta Knutsson könyvét 2019-ben újra megjelent.

A különleges mesekönyv

Hogy miért különleges?

  • 1949-ben írta Gösta Knutsson, aki akkoriban talán a legnagyobb svéd meseírónak számított – pedig a svéd mesekönyvírók között számos nemzetközileg ismert szerző található. Gösta Knutsson művei Amerikába is eljutottak, sőt, rajzfilm is készült belőlük
  • Magyarul 1962-ben jelent meg a könyv – 22.000 (!) példányban. És ma már antikváriumban sem lehet megszerezni
  • A magyar változatot Bernáth István fordította, aki az egyik legjelentősebb műfordító és irodalmár volt a skandináv irodalom területén
  • Az 1962-es magyar kiadáshoz nem a svéd képeket vették át, hanem új grafika készült. Az alkotó Kassowitz Félix, aki korának egyik legismertebb grafikusa és karikaturistája volt
  • A 2019-es kiadást egy gondosan megőrzött 57 éves példány alapján rekonstruáltuk
Az eredeti kiadás…

Megjelent a Kóbor Muki című könyv. Gyerekkoromban ez volt a kedvencem. Szüleim megvették ugyan Andersent és Grimmet és sok minden mást, de őket csak egyszer hallgattam végig.

A Kóbor Mukit viszont egy idő után kénytelenek voltak magnóra felvenni, hogy akkor is tudjam hallgatni, amikor nincsenek otthon (merthogy ez olyan régen történt, hogy még olvasni sem tudtam).

Nagyon vigyázok az egyetlen példányra, mert ötven éve nem lehet kapni. , az pedig méltánytalan, hogy testvéremnek nincs (merthogy ő is szereti). Kénytelen voltam kiadni újra. Egy évbe telt a jogok megszerzése…

Felnőtt fejjel is szórakoztató. Sőt, néhány éve jöttem rá, hogy miről szól (van ugyanis egy nagyon rejtett motívum a könyvben).

A könyv alkotói:

Aki megírta

Gösta Knutsson

Gösta Lars August Knutsson (eredetileg Johansson; 12 October 1908, in Stockholm – 4 April 1973) svéd rádióműsor producer és mesekönyvíró.

Leginkább a farok nélküli macskáról szóló „Pelle Svanslös” című mesekönyv sorozatával várt ismertté, mely nemzetközi elismerésre tett szert, és amellett, hogy számos nyelvre lefordították, több televíziós adaptáció is készült belőle, valamint egy gyermeknek szóló opera, melyet minden évben játszottak egészen 2001-ig.

A grafikus: Kassowitz Félix

Kassowitz Félix

Kassowitz Félix („Kasso”) (Bécs, 1907. május 17 – Budapest, 1983. április 13) magyar karikaturista, grafikus.

Kassowitz Félix eredetileg kereskedelmi iskolát végzett, majd gyorsíróként kezdte pályafutását. Párizsban karikatúráit több heti nap is rendszeresen közölte, hazatérve pedig Macskássy Gyulával és Halász Jánossal megalapították a Coloriton elnevezésű céget, ahol reklámgrafikákat, illetve reklámanimációkat készítettek. 1935 után visszatért a karikatúrához, és a negyvenes évek elején ott volt a magyar rajzfilm megszületésénél, a Gyémántkrajcár népmese megfilmesítési munkálatait előkészítő stáb tagja volt. 1945 után az egyik elgszívesebben foglalkoztatott magyar karikatúrista lett. Munkái megjelentek a Fülesben, a Tükörben, a Népszabadságban, és a Szabad Szájban. 1956 után leginkább reklámgrafikával foglalkozott. 1957-ben „Kasso rajzok” címmel jelent meg karikatúra-albuma. 1960 után áttért a plakátművészetre. Egyaránt tervezett kereskedelmi és filmplakátokat. 1968-ban Munkácsy-díjjal tüntették ki.

A magyar fordító: Bernáth István

Bernáth István

Bernáth István (Orosháza,1928. szeptember 13. – 2012. augusztus 10.) magyar irodalomtörténész, műfordító, egyetemi tanár. Az International Association for Scandinavian Studies (és a Scandinavica című folyóirat szerkesztőbizottsági), az International Vereniging voor Nederlandistiek tagja, az International Saga Society elnökségi tagja.

Irodalmi díjakat kapott Izlandban, Belgiumban. Eleinte német, francia költőket publikált (Johann Wolfgang von Goethe, Hölderin, Bertolt Brecht, Paul Verlaine), a bibliai Énekek énekét, majd a skandináv, a németalföldi és az afrikánsz kultúrákat és irodalmakat kutatta, oktatta és fordította. Elsőként fordított magyarra izlandiból hét könyvet (az Edda-verseket, öt izlandi sagát, a Nobel-díjas Laxnesst). Fordításokkal, tanulmányokkal feltárt még két európai nyelvterületet, a föroyarit (Feröer-szigetek) és a frízt, valamint a dél-afrikai afrikánszt. 1999-ben fordításában és jegyzeteivel jelent meg Anna Frank naplójának teljes szövegű kiadása, 2001-ben pedig a Frank család biográfiája.

A kiadó: inVivo Kft.

 

Ajánlj te is mesekönyvet!

Hozzászólás

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

%d bloggers like this: