95 éve e napon elsőként emelkedett Aguste Piccard és Paul Kipfer a sztratoszférába léghajóval.
A kozmikus sugárzást és a sztratoszférát kutatta, s ehhez szüksége volt valamire, amivel nagy magasságba lehet emelkedni; az akkoriban alkalmazott meteorológiai szondákat emelő léggömbök embert nem szállíthattak. A szerkezet támogatójuk nevét kapta: FNRS (Tudományos Kutatások Belga Nemzeti Alapja). Az 14000 köbméteres léggömb (sztratosztát) egy alumíniumból készült 2,2 méter átmérőjű, légmentesen zárt utasterű gömböt emelt fel, ebbe zárkóztak a kutatók a kisérlet idejére.
Piccard a felszállás helyéül a bajorországi Augsburg közelében lévő helyet szemelte ki, ahol a léggömböt gyártó cég repülőtere volt.
Első startját sajnos meghiúsította a szél, ezért aztán egyesek nem átallották „szórakozott professzornak” titulálni Piccardot, aki alíg három méter magasra emelkedett, a tervezett 16 ezer helyett.
A második kisérlet előtt, 1931. május 27-én reggel a szél kis híján ismét keresztülhúzta a terveit, de mégsem tágított elhatározásától. Augsburg közelében felemelkedett, és 25 perc alatt 15781 méteres magasságot ért el. Bőven volt idejük megfigyelni azt, amit más előtte még sohasem látott: a Föld görbületét, ahogy, megfogalmazása szerint, a lapos korong széle felfelé ível. A kutatók az osztrák Alpokban, egy gleccseren értek földet Orenburg közelében, repülésük azonnal világszenzáció lett, onnantól emlegetik a professzort olykor úgy, hogy ’a sztratoszféra Kolumbusza”.
Az első nagy utazást 1931. május 27-én tette meg Paul Kipferrel közösen. Ekkor Augsburgból indulva 25 perc alatt 15 781 méter magasra emelkedtek és tizenhat órát repültek. A második útján 1932. augusztus 18-án új kabinnal és rádióval felszerelve Max Cosyns belga fizikussal együtt még magasabbra 16 940 méterre jutottak fel.
Discover more from Magyar Iskola
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
