Az Antionette monoplán beletrafált a Farman biplán hátuljába

115 éve e napon történt először meg, hogy a levegőben összeütközött két repülőgép.
Az 1910. szeptember 24. és október 3. között rendezett milánói Milano Circuito Aereo Internazionale nemzetközi repülőnapon történt, hogy a francia Rene Thomas egy Antoinette IV egyfedelű repülőgépet (monoplán) vezetett, amikor beleütközött a brit Bertram Dickson (a brit hadsereg századosa) Farman biplánjának hátuljába. Ez az első dokumentált eset, amelyben két merevszárnyú repülőgép ütközött a levegőben.

Mindkét pilóta túlélte, bár Dickson olyan súlyosan sérült, hogy többé nem repülhetett, soha nem épült fel teljesen sérüléseiből, ami hozzájárult korai halálához 1913. szeptember 28-án.

Légi balesetek – lezuhanások –már korábban is történtek, Magyarországon is: 1910. június 10-én az első súlyosabb magyarországi repülőbaleset. Kilencen sérültek meg, a pilóta viszont ép bőrrel megúszta. A két évvel később bekövetkezett első halálos tragédiát leszámítva 1939-ig ez volt a legsúlyosabb magyar repülőbaleset.

Az alakulófélben lévő Magyar Aero Club – a Magyar Repülő Szövetség elődszervezete – 1909-ben hívta meg azt a Louis Blériot-t, aki néhány hónappal korábban, júniusban szenzációszámba menő teljesítményt nyújtott azzal, hogy átrepülte a La Manche-csatornát. Blériot a Budapest és Kispest közötti katonai gyakorlótéren kétszázezer néző előtt, illetve fölött tartott légi bemutatót október 17-én – ez volt az első alkalom, amikor Magyarországon repülőgép emelkedett a levegőbe.

A nagy siker nyomán a MAC következő év nyarára nagyszabású pénzdíjas nemzetközi repülőversenyt szervezett (az ágazat angol dominanciáját jelzi, hogy ezt a legtöbbször repülőmeetingnek nevezték). A tizenegy napos versenyre csaknem harminc külföldi és tizenkét magyar pilóta nevezett összesen 54 géppel. A Magyar Aero Club 1910. március 8-án megalakította a verseny szervezőbizottságát és azt képviselve ifj. Tolnai Lajos áprilisban részt vett Párizsban a FAI ülésén, melyen döntöttek a budapesti versenyről. A verseny lebonyolítása Budapesten, Zugló és Kőbánya határában lévő Rákosmezőre esett. Külön nevezetessége volt az eseménynek a francia De Larcohe bárónő, „a bő nadrág kosztümű nő-pilóta” részvétele, aki az „egyetlen női aviatikus” volt akkoriban.

Légi balesetek sora

A rendezvényt már a felkészüléstől kisebb légi balesetek sora kísérte – de ez nem is meglepő, figyelembe véve, hogy az akkoriban „géprepülésnek” nevezett repüléstudománynak mennyire a kezdetén jártunk (a Wright fivérek alig hét évvel korábban, 1903 decemberében tették meg történelmi jelentőségű, 12 másodpercig tartó légi útjukat a maguk készítette, duplafedeles Flyer I-gyel). A körülményekhez képest legrutinosabbnak számító magyar pilóta, a csalári születésű Zsélyi Aladár például már napokkal a verseny előtt, június 1-jén balesetet szenvedett, a francia Hubert Latham a verseny első napján, felszállás közben zuhant vissza a földre – szerencsére mindössze másfél méterről, így csak a gépének esett baja –, másnap az orosz Mihail Efimoffnak már a lába és a feje is megsérült, amikor a gépe tizenöt méterről zuhant le.

A nagy baleset 1910. június 10-én, a verseny ötödik napján történt. A 24 éves francia André Frey a Quo vadis? nevű gépével a nyitott tribünök fölött repült épp, amikor néhány méteres magasságból lezuhant (a közönség fölé nem repülhettek volna a pilóták a versenyszabályzat értelmében, Frey a Népszava korabeli beszámolója szerint azt mondta, egy másik gépet akart kikerülni azzal a manőverrel, csak közben megsérült a kormánya).