Technológia

Az Antionette monoplán beletrafált a Farman biplán hátuljába

Az Antionette monoplán repülőgép beletrafált a Farman biplán hátuljába
Az első repülőgép-karambol fantáziarajza

115 éve e napon történt először meg, hogy a levegőben összeütközött két repülőgép.
Az 1910. szeptember 24. és október 3. között rendezett milánói Milano Circuito Aereo Internazionale nemzetközi repülőnapon történt, hogy a francia Rene Thomas egy Antoinette IV egyfedelű repülőgépet (monoplán) vezetett, amikor beleütközött a brit Bertram Dickson (a brit hadsereg századosa) Farman biplánjának hátuljába. Ez az első dokumentált eset, amelyben két merevszárnyú repülőgép ütközött a levegőben.

Az Antionette monoplán repülőgép beletrafált a Farman biplán hátuljába
A nemzetközi repülőnap posztere Forrás: Science Museum Group Collection © The Board of Trustees of the Science Museum

Mindkét pilóta túlélte, bár Dickson olyan súlyosan sérült, hogy többé nem repülhetett, soha nem épült fel teljesen sérüléseiből, ami hozzájárult korai halálához 1913. szeptember 28-án.

Légi balesetek – lezuhanások –már korábban is történtek, Magyarországon is: 1910. június 10-én az első súlyosabb magyarországi repülőbaleset. Kilencen sérültek meg, a pilóta viszont ép bőrrel megúszta. A két évvel később bekövetkezett első halálos tragédiát leszámítva 1939-ig ez volt a legsúlyosabb magyar repülőbaleset.

Az alakulófélben lévő Magyar Aero Club – a Magyar Repülő Szövetség elődszervezete – 1909-ben hívta meg azt a Louis Blériot-t, aki néhány hónappal korábban, júniusban szenzációszámba menő teljesítményt nyújtott azzal, hogy átrepülte a La Manche-csatornát. Blériot a Budapest és Kispest közötti katonai gyakorlótéren kétszázezer néző előtt, illetve fölött tartott légi bemutatót október 17-én – ez volt az első alkalom, amikor Magyarországon repülőgép emelkedett a levegőbe.

A nagy siker nyomán a MAC következő év nyarára nagyszabású pénzdíjas nemzetközi repülőversenyt szervezett (az ágazat angol dominanciáját jelzi, hogy ezt a legtöbbször repülőmeetingnek nevezték). A tizenegy napos versenyre csaknem harminc külföldi és tizenkét magyar pilóta nevezett összesen 54 géppel. A Magyar Aero Club 1910. március 8-án megalakította a verseny szervezőbizottságát és azt képviselve ifj. Tolnai Lajos áprilisban részt vett Párizsban a FAI ülésén, melyen döntöttek a budapesti versenyről. A verseny lebonyolítása Budapesten, Zugló és Kőbánya határában lévő Rákosmezőre esett. Külön nevezetessége volt az eseménynek a francia De Larcohe bárónő, „a bő nadrág kosztümű nő-pilóta” részvétele, aki az „egyetlen női aviatikus” volt akkoriban.

Légi balesetek sora

A rendezvényt már a felkészüléstől kisebb légi balesetek sora kísérte – de ez nem is meglepő, figyelembe véve, hogy az akkoriban „géprepülésnek” nevezett repüléstudománynak mennyire a kezdetén jártunk (a Wright fivérek alig hét évvel korábban, 1903 decemberében tették meg történelmi jelentőségű, 12 másodpercig tartó légi útjukat a maguk készítette, duplafedeles Flyer I-gyel). A körülményekhez képest legrutinosabbnak számító magyar pilóta, a csalári születésű Zsélyi Aladár például már napokkal a verseny előtt, június 1-jén balesetet szenvedett, a francia Hubert Latham a verseny első napján, felszállás közben zuhant vissza a földre – szerencsére mindössze másfél méterről, így csak a gépének esett baja –, másnap az orosz Mihail Efimoffnak már a lába és a feje is megsérült, amikor a gépe tizenöt méterről zuhant le.

A nagy baleset 1910. június 10-én, a verseny ötödik napján történt. A 24 éves francia André Frey a Quo vadis? nevű gépével a nyitott tribünök fölött repült épp, amikor néhány méteres magasságból lezuhant (a közönség fölé nem repülhettek volna a pilóták a versenyszabályzat értelmében, Frey a Népszava korabeli beszámolója szerint azt mondta, egy másik gépet akart kikerülni azzal a manőverrel, csak közben megsérült a kormánya).

 

 

 


Discover more from Magyar Iskola

Subscribe to get the latest posts sent to your email.