Békés Pál, a félőlény meg a kétbalkezes varázsló

70 éve született Budapesten Békés Pál író, műfordító, drámaíró.

Dolgozott magyar-, illetve angoltanárként; 1994-96-ban a Magyar Televízió stúdióvezetője, 1997-től 2000-ig a színházért és irodalomért felelős szerkesztője volt. Alkotott regényeket, novellákat, meseregényeket, hangjátékokat, film-, illetve tv-játék-forgatókönyveket és színműveket.

Munkáiból számos tv-film és rádiójáték készült. Színműveit – Egy kis térzene, Szegény Lázár, Pincejáték, Össztánc – több budapesti és vidéki színház is bemutatta. 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki, József Attila-díjas.

2000-től az IBBY (International Board on Books for Young People / Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa) magyar bizottságának elnöke volt 10 éven át. 2004-ben a nagy-britanniai magyar kulturális évad, a Magyar Magic művészeti kurátoraként dolgozott.

2005-ben A Nagy Könyv olvasásnépszerűsítő mozgalom ötletgazdája.

Az írót életének 55. évében érte a halál, 2010. május 27-én.

A Békés Pál Civil Társaság 2013-ban megalapította a róla elnevezett Békés Pál-díjat, amit évenként ítélnek oda egy magyar írónak, aki különösen értékes prózai művel hívja föl magára a figyelmet.

Meseregényei, A kétbalkezes varázsló (1983), a Sólyom András által megfilmesített Doktor Minorka Vidor nagy napja (1985), a sikeres gyermekdarabként is ismert A félőlény (1991) vagy A Bölcs Hiánypótló (2005) a magyar gyermekirodalom jelentős alkotásai.

Dramaturgiai kimunkáltságukkal a New Buda és a TÉVÉ-játék című színművek rangos helyett vívtak ki számára a magyar színház elmúlt évtizedeinek történetében.

Műfordítói teljesítménye sem hagyható említés nélkül, az ő magyarításában olvashatjuk például Vladimir Nabokov, Anthony Burgess, Woody Allen, Sue Townsend, Tom Stoppard és Edward Albee fontos műveit.

Talán ennyiből is látszik, hogy Békést hosszú ideig inkább gyermekirodalmi szerzőként, színházi alkotóként és műfordítóként tartotta számon az irodalmi közvélemény, íróként kevés elismerésben volt része. Erről tanúskodik, hogy novelláskötetei (például a Törzsi viszonyok [1990] vagy A bogárnak mindegy [1993]) különösebb figyelmet nem váltottak ki.