Kitekintő

Gondolatok és tapasztalatok a magyarországi középiskolai felvételikről

felvételi középiskolai Gondolatok és tapasztalatok nyolcadik osztályos gyerekek szüleitől

  1. Országosan kb. 12000-rel több nyolcadikos írt idén, mint tavaly, kiugróan magas ez a szám, ami azt jelenti, hogy óriási a verseny a gimnáziumokért. Gimnáziumok vs. szakgimnáziumok száma: hol tanuljon több diák, mi a cél? Pedagógusok bérezese közötti különbség a szakgimnáziumokban tanítok javára.
    További adatok és forrás: statinfo.ksh.hu/Statinfo/haViewer.jsp
  2. Mindkét tárgyból a kreatív gondolkodás tudta segíteni azokat a diákokat, akik jó/nagyon jó pontokat szereztek most, viszont a jelenlegi oktatásban pont a kreativitást törik le, kreativitassal, máshogy gondolkodással eljutni a feladat megoldásához vs. ezt a feladatot így szoktuk, tehát így kell megoldani. A típuspéldákban szocializált gyerekek azzal szembesülnek a felvételi feladatsorban, hogy nincsen a kezükben eszköz a megoldásra.
  3. A gyerekeken is tapasztalható pandémia okozta stressz – ez nem igényel magyarázatot
  4. extra nehéz magyar feladatsor, hvg május végi cikke
    Egyre többen vannak az akár enyhe diszlexiával küzdő gyerekek, akik számára a felvételi feladatsor bizonyos feladatai maga volt a rémálom. Pl Lázár Ervin mese (Fúrfarag és Fúrfang), illetve a halandzsa mondat.
  5. Az előző tanév második félévében az akkor 7. osztályosok nagyon minimális valós tanári segítséget kaptak, ez pl. a matematikában különösen nagy hátrány, 444 január végi cikke
  6. A plusz pontszám reményében észrevételeket lehet tenni, idén csak az OH-hoz lehetett benyújtani Tanulói észrevétel-t, amit az OH hivatott elbírálni. A kérdés igazából az, hogy a javítási útmutató felülvizsgálatát nem szabályozza semmi.
  7. A folyamatosan frissülő eredménytábla, ami tájékoztató jellegű, tehát nem az összes középiskola – eddigi eredménye azt mutatja, hogy a tavalyihoz képest több, mint 2 ponttal rosszabb az átlag
    https://felvizsga.eu/iras.php?kor=8
    Ugyanakkor mutatja azt is, hogy országos szinten hány pontot tudtak szerezni a diákok, pl. néhány Miskolcon és környékén található gimnázium láthatóan alacsony pontszámot ismertet, érdemes lesz majd megnézni néhány nap múlva, hogy a budapesti és vidéki számok mit mutatnak.
  8. Vajon mennyi a csalódott gyerek és szülő, hányan érezhetik úgy, hogy hiába voltak az erőfeszítések?
  9. Az iskola nem készített fel, iskolán kívüli, tehát tanítás után 6. vagy 7. órában ott lehetett maradni korrepetáláson, pont annyit is ért. Sokkal észszerűbb lett volna beépíteni a tanítási rendbe a gyakorló órákat, ahol nemcsak kitöltik a feladatlapokat, hanem valóban meg is beszélik, a tanár rámutat trükkökre, tanácsot ad, stb. Házi feladatban megkapták a gyerekek, majd kitöltve vitték a korrepetálásra, előfordult, hogy kétszer kellett ugyanazt kitölteni magyarból. Aki nem maradt ott a korrepetáláson, azt a szaktanár és/vagy az osztályfőnök finom kritikával illette, a szülők is kaptak epés megjegyzéseket az osztályfőnöktől.
    A felvételire felkészítés folyamata: a magántanárok kapacitásának időablaka a központi írásbelik (január vége) és az írásbeli érettségik (május közepe) megírását követően nyílik meg, más időpontban nagyjából esélytelen jó magántanárokat találni. Tekintve, hogy a nyári szünetben nem jellemzők a különórák, szeptemberben pedig késő elkezdeni a felkészülést, többen egy évvel korábban kezdenek különórákra járni.
    A teljes évet tekintve (52 hét), ebből levonva a nyári szünet 11 hetét, valamint 1-2 őszi szünet illetve más okokból való elmaradást, nagyjából 40 hétnyi felkészülési idővel lehet átlagosan számolni, azaz heti 1 magyar óra és heti egy matek óra finanszírozásával – 5000 Ft/60 perc számolva mindez összesen: 400.000 Ft
    Egy másik, szerényebb költségvetést is mutatunk: az egyik családban augusztus végén kezdőtek el a magánórák magyarból és matekból, ez kb 40.000 Ft/hó költséget jelentett, ami alsó hangon 200.000 Ft.
    Figyelemmel arra, hogy egy BAZ megyei halmozottan hátrányos helyzetű diák is ugyanezt a felvételi feladatsort írta meg, az egyenlő esélyek finoman szólva nem biztosítottak, az általános iskolák a szülők belügyének tekintik a továbbtanulást.
    Vajon hány olyan gyerek van, aki a szülők hirtelen jött, romló anyagi helyzete miatt nem tudott már magántanárhoz menni és önerőből kellett a felkészülést megoldani? Egy évvel korábban tehát 2019. őszétől 2020-ban a felvételi végéig még belefértek a családi költségvetésbe a magántanárok.
  10. Az iskolában semmilyen lelki felkészítes sem volt, ami viszont igen, folytonos korholás a tanárok részéről.
  11. Mintha mi sem történne, a félévre készülve témazárók, dolgozatok közvetlenül a felvételi írásbeli előtt.
  12. Hasznos lett volna, ha az iskolák egységesen vagy saját hatáskörben dönthettek volna arról, hogy a felvételire készülőket valóban segítsék. Az egyik szülő ötlete alapján: az írásbelit megelőző tanítási napokon, külsős tanárok bevonásával – akik más módszerekkel és új színt adva felkészüléshez foglalkoztak volna a gyerekekkel. Hétfőn magyar irodalomból és nyelvtanból, kedden matematikából egész napos konzultáció, feladatlapok kitöltése időre, megoldások átbeszélése, szerdán levezetésképpen beszélgetés, tanácsok, tippek, időbeosztás fontossága, figyelemfelhívás a helyes szövegértésre. Csütörtökön és pénteken pedig egyszerűen eltekintettek volna attól, hogy a gyerekek az iskolában legyenek.
  13. A 14-15 éves korosztály jelentős része ebben az életkorban nem áll készen arra az extra nagy terhelésre, nincs és nem is lehet meg a kellő elszántság és akarat, hogy pontosan értve miért, alárendeljék magukat a tanulásnak. Emiatt számtalan vita, feszültség, számonkérés eredményeként elkeseredés és kudarc élmény váltakozik a hurrá optimizmussal. A szülők rettegnek, a gyerekek szoronganak, hetedikes koruk óta mást sem hallanak az iskolában és sajnos otthon is, csak hogy milyen nehéz lesz majd a felvételi, tudnak-e kellően jól teljesíteni. A családi életet teljesen beárnyékolja a felvételire való felkészülés, telnek az évszakok, elmúlik a Karácsony, amibe szintén belemászik az aggódás, a téli szünetben lazulás helyett marad a tanulás. Mindenki erről faggatja a gyereket, amitől persze a gyerek ideges lesz és úgy érzi, semmi másra nem kíváncsiak a szülők és rokonok, csak arra, hogy eleget tanul-e és leginkább ügyesen meg tudja-e ugrani a felvételit.


nyolcadik

Hozzászólás

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

%d bloggers like this: