A csillagászok bizonyítékot találtak arra, hogy a Nap 4–6 milliárd évvel ezelőtt egy hasonló égitestekből, „csillagikertestvérekből” álló csoport tömeges vándorlásában vett részt.
A kutatók az Európai Űrügynökség Gaia űrtávcsövének adatai alapján létrehoztak és elemeztek egy példátlanul pontos csillagkatalógust, amelynek részét képezik a csillagok egyes tulajdonságai is. Az új felfedezés fényt derít galaxisunk fejlődésére, különös tekintettel a központ forgó, küllőszerű szerkezetének kialakulására.
A földi régészet az emberiség múltját kutatja, míg a galaktikus régészet csillagok és galaxisok hosszú útját követi nyomon. A kutatók tudják például, hogy a Nap körülbelül 4,6 milliárd évvel ezelőtt született, több mint 10 ezer fényévvel közelebb a Tejútrendszer központjához, mint ahol most van. A csillagok összetételével kapcsolatos vizsgálati eredmények ezt az elméletet alátámasztják, de azért továbbra is fejtörést okoz a tudósoknak.
A megfigyelések szerint galaxisunk központjában egy hatalmas, hosszúkás struktúra található, amely egyfajta „együttforgó gátat” alakított ki, megnehezítve a csillagok számára, hogy túl messzire csatangoljanak a központtól.
Vajon hogy kerültünk ide?
Egy kutatócsoport Daisuke Taniguchi (Tokyo Metropolitan University) és Takuji Tsujimoto (NAOJ) vezetésével példátlanul nagy mintavétellel végzett kutatást a „csillagikertestvérek”, vagyis azon csillagok között, amelyeknek hasonló a hőmérséklete, a felszíni gravitációja és az összetétele, mint a Napnak.
A kutatáshoz az Európai Űrügynökség Gaia űrtávcsövének adatbázisát használták, amely kétmilliárd csillagot és más égitestet felölelő, hatalmas mennyiségű megfigyelési adatot tartalmaz. Egy katalógust hoztak létre 6594 csillagikertestvérből, ami körülbelül harmincszor nagyobb mennyiség, mint a korábbi felmérések anyaga.
A hatalmas adatbázisnak köszönhetően képesek voltak rendkívüli pontossággal megállapítani a csillagok korát, kiküszöbölve a könnyebben látható csillagok okozta mintavételi torzítást. A csillagok korának eloszlását vizsgálva észleltek egy széles csúcsot a 4–6 milliárd éves csillagok esetében: ide tartozik a Nap is.
Az eredmények azt igazolják, hogy hasonló korú, hasonló tulajdonságokkal bíró csillagok találhatók a galaxis központjától nagyjából azonos távolságra. Ez azt jelenti, hogy a Nap nem véletlenül van ott, ahol van, hanem egy hatalmas csillagvándorlásban vett részt.
A teljes Tejútrendszer fejlődésére is fényt derít
A felfedezés nemcsak a Naprendszer, de a teljes Tejútrendszer fejlődésére is fényt derít. A galaxis hosszúkás, küllőszerű központja által létrehozott együttforgó gát nem tette volna lehetővé a tapasztalt tömeges kivándorlást. A helyzet azonban más, ha a küllő akkoriban még kialakulóban volt. A csillagikertestvérek kora nem csak azt árulja el, mikor történt a tömeges kivándorlás, hanem azt is, hogy mennyi idő alatt alakult ki a központi képződmény.
A galaxis központja sokkal kevésbé barátságos környezet az élet kialakulása szempontjából, mint a külső régiók. Ezek az új eredmények rávilágítanak arra, hogy a Naprendszer – és ezáltal a Föld is – hogyan került a Tejútrendszernek abba a régiójába, ahol kialakulhatott az élet.
A jövőben a kutatók a Naphoz hasonló korú csillagok pontos megfigyelései alapján szeretnék felkutatni azokat a csillagokat, amelyek nagyjából ugyanabban az időben és helyen születtek, mint a Nap, hogy meghatározhassák a tömeges migráció pontos útvonalát. A Japán Nemzeti Csillagászati Obszervatórium által fejlesztett JASMINE csillagászati műhold hozzájárulhat majd ehhez a kutatáshoz.
Forrás: https://www.nao.ac.jp/en/news/science/2026/20260313-jasmine.html
A kutatásokat ismertető szakcikkek: https://www.aanda.org/articles/aa/abs/2026/03/aa58913-26/aa58913-26.html, https://www.aanda.org/articles/aa/abs/2026/03/aa58914-26/aa58914-26.html
Szerző: Ujhelyi Borbála, Kutatási asszisztens
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet
Discover more from Magyar Iskola
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
