Kitekintő Oktatás

Nem kötelező – Kortársak és kimaradók

A kötet szerkesztője Király Levente. „Ez a szöveggyűjtemény nem alternatív kánon, nem is értékítélet – egyszerűen csak igyekeztem olyan írásokat választani, amelyek érdekesek lehetnek egy mai tizenéves számára, és a segítségükkel, a kötelezőkkel kiegészítve, végigkövethető az elmúlt száz év páratlanul gazdag és izgalmas magyar irodalma.”

Király Leventével, a Corvina Kiadó főszerkesztőjével, Nyáry Krisztián beszélgetett a Líra Könyv Facebook oldalán. 2020. május 29-én. Hasznos és tanulságos.

Király Levente (szerk.): Nem kötelező – kortársak és kimaradók – "Ez a szöveggyűjtemény nem alternatív kánon, nem is értékítélet – egyszerűen csak igyekeztem olyan írásokat választani, amelyek érdekesek lehetnek egy mai tizenéves számára, és a segítségükkel, a kötelezőkkel kiegészítve, végigkövethető az elmúlt száz év páratlanul gazdag és izgalmas magyar irodalma."Király Leventével, a Corvina Kiadó főszerkesztőjével, Nyáry Krisztián beszélget a Líra Könyv Facebook oldalán. 2020. május 29., 18:00

Uverejnil používateľ Líra Könyv Piatok 29. mája 2020

Nyáry Krisztián bejegyzése: „Az új NAT kapcsán sokat beszéltem én is a kötelező olvasmányokról, az iskolai kánonból kieső vagy hátrébb sorolt írókról, a kortársak kiszorulásáról, és úgy általában az irodalomoktatás értelméről. A Corvina Kiadónál most készítettünk egy szöveggyűjteményt középiskolásoknak. A Király Levente által összeállított kötetben szerepel sok kortárs író, akikre az iskolában szinte soha nem jut idő, és rengeteg klasszikus szerző, akiket ilyen-olyan okok miatt kihagytak a tantervekből, vagy csak „lefokozták” őket. Ez a szöveggyűjtemény – ahogy a szerkesztő fogalmaz – nem alternatív kánon, nem is értékítélet. Egyszerűen csak olyan írásokat tartalmaz, amelyek érdekesek lehetnek egy mai tizenéves számára, és a segítségükkel, a kötelezőkkel kiegészítve, végigkövethető az elmúlt száz év páratlanul gazdag és izgalmas magyar irodalma.”

101235434_10158392259504855_9117541315377102848_n

A tartalomjegyzék:

(Artra is jó, hogy a jövő évi Tompa Mihály Versenyre kortárs szövegeket találjatok!)

„Ne legyen itt témázás vagy lefejelés”

#humoreszk #groteszk #paródia

Spiró György: Ötödikes tankönyv; A szomszéd
Örkény István: Jelenség; Információ; Klimax; In memoriam
dr. K. H. G.; Jellempróba
Moldova György: Magyar atom
Lackfi János: Kanászlegény kisbicskája
Tamási Áron: Vargyasi kalóz
Molnár Vilmos: Mese a nagyszájú halottról
Grecsó Krisztián: Anyám első süteménye
Bödőcs Tibor: P. Howard (Rejtő Jenő) – Az elveszett napszemüveg
Karinthy Frigyes: Népiesch
Parti Nagy Lajos: Vadhuss

„Milyen buta is az ember, míg gyerek!”

#gyereklét #kamaszkor

Kornis Mihály: Ars poetica
Bartis Attila: Neil avagy az emlékezés története
Háy János: Félpénz
Kiss Noémi: Piócák
Kassák Lajos: Tengerek
Majoros Sándor: Diana
Vida Gábor: A játék öröme
Fejes Endre: A hazudós
Lengyel Péter: A túlsó oldalon
Krusovszky Dénes: Mielőtt apámat kettéfűrészelték
Tóth Marcsi: A meghallgatás
Finy Petra: Víztükör
Szvoren Edina: Korán feküdtek aznap

„Én voltam az”

#bűn és bűnhődés

Csáth Géza: Anyagyilkosság
Babiczky Tibor: Zsilett
Füst Milán: Istentelen emberek
Ottlik Géza: Apagyi
Mándy Iván: Egyérintő
Hajnóczy Péter: Ki a macska?
Jónás Tamás: Sátán
Szabó T. Anna: Harag
Nádas Péter: Gyűlöltem, gyűlölnek
Tóth Krisztina: A tolltartó
Mészöly Miklós: Jelentés öt egérről
Dragomán György: Tigris
Darvasi László: Kőlépcső
Cserna-Szabó András: Szpászibá

„Ez jobb, mint templomot égetni – gondolta az őrvezető”

#háború és háború

Jászberényi Sándor: Az ördög egy fekete kutya
Gion Nándor: Régi megható történet az öreg Madzsgájról, aki utálta a kutyákat
Csabai László: Hajnalhágó
Németh Ákos: Partizánvadászok
Kontra Ferenc: A Fibonacci-sor
Kiss Ottó: Önkéntesek
Centauri: Teventej
Bodor Ádám: Rebi
Krasznahorkai László: Az utolsó hajó
Kertész Imre: Gályanapló (részlet)
Hamvas Béla: Reggeli feljegyzés

„Már harmadik hónapja éheztünk”

#társadalom #történelem

Sánta Ferenc: Sokan voltunk
Móricz Zsigmond: A birkaitató válú
Galgóczi Erzsébet: Cogito
Sütő András: Misi, a csillagos homlokú
Szilágyi István: Mesterek balladája
Tömörkény István: Mezei dolgok réti emberekről
Tersánszky Józsi Jenő: A nép, az istenadta nép
Tar Sándor: A gyár, ahol élünk
Grendel Lajos: Húsz esztendő egy nap
Kiss Judit Ágnes: Feketemagyar
Bánki Éva: Nem fáj, amit megszelídítenek
Kötter Tamás: Rablóhalak

„Azonnal add vissza a szerelmet!”

#szerelem #kapcsolat

Gerőcs Péter: Entellektüelek
Esterházy Péter: Egy nő (részlet)
Pallag Zoltán: A nők
Mán-Várhegyi Réka: A csatárnő bal lába életveszélyes Kiss László: A vallomás
Garaczi László: Wünsch híd
Maros András: Coleman
Beck Tamás: A lúzer randizik
Harag Anita: Indigó
Szeifert Natália: Remélem, semmi
Bán Zsófia: Vénusz-átvonulás
Egressy Zoltán: Entrektikum
Berta Ádám: A túlsó part
Hazai Attila: A bivaly, a tigris és az oroszlán
Láng Zsolt: Dorohoj
Csobánka Zsuzsa Emese: Ikarosz
Márton László: Koponya a kirakatban
Krúdy Gyula: Az enyém
Szabó Magda: Sziluett
Szerb Antal: Szerelem a palackban

„A kísértetek is voltak valamikor gyerekek”

#álom #rejtély

Lázár Ervin: A cirkusz
Németh Gábor: Ő meg mondatokkal fizet
Takács Zsuzsa: A maszkmester
Berniczky Éva: Rovarírás
Magyary Ágnes: Hajnali hajózás a dóm körül
Vörös István: A török szultán nevetése

„Hol van a Lélek? Merre?”

#születés #halál

Sári László: A fekete óriás
Győrffy Ákos: Át
Potozky László: Povak Albertini körkörös éjszakája
Kaffka Margit: A halál meséje
Hidas Judit: Átmenni a kapun
Karafiáth Orsolya: Kezdet

Hozzászólás

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

%d blogger ezt szereti: