Kémia Tanuljunk

e-learning ● A természetes vizek összetétele

Mi a különbség a csapadék, a felszíni vizek, a talajvíz és a mélyben található, több ezer éves rétegvizek összetétele között?

A víz kitűnő oldószer, így nem csoda, hogy a természetben színtiszta H2O-val nem találkozhatunk.

Az elpárolgó, felhőt alkotó vízből képződő csapadékban oldódnak a levegő különböző komponensei. A teljesen tiszta – ipari szennyeződést nem tartalmazó -, levegőben képződő esővíz is viszonylag sok oldott szén-dioxidot (illetve az abból keletkező szénsavat) tartalmaz. Ennek következtében a tiszta esővíz pH-ja sem semleges, általában 5,5 – 6,0 körül mozog. A környezetszennyezés következtében a levegőbe kerülő kén-dioxid és nitrogén-oxidok az esővízben kénes savvá, majd kénsavvá, illetve salétromos savvá és salétromsavvá alakulnak. A savasesők pH-ja nemritkán eléri a 4,0-es, illetve a 3,0-as pH-értéket. Az ilyen kémhatású esővíz felgyorsítja a fémtárgyak tönkremenetelét (úgynevezett korrózióját). Sok növényfaj is elpusztul hatásukra, s így megbomlik a természet egyensúlya. A savas eső ingerli a bőrünket, szerepe lehet a különféle allergiás bőrmegbetegedések kialakulásában.

A tiszta forrásvizek is különféle oldott állapotú molekulákat, ionokat tartalmaznak. A karsztforrásokban sok a kalcium- és a magnéziumion. A mészkő- és dolomithegységekben az esővíz szén-dioxid-tartalma oldja a kalcium- és magnézium-karbonátot.

A talajból egyéb ionok, molekulák (pl. Cl, SO42-, K+, Na+, Fe3+, szilikátok ) is bekerülhetnek a forrásvízbe. A vulkanikus területek forrásai a vulkáni gőzöktől felmelegedhetnek. A vizek szagát a vulkáni gőzökből beoldódó jellegzetes szagú gázok okozzák. Például a kén-hidrogéntől (dihidrogén-szulfid, H2S) záptojásszagú a parádi víz.

gyógyvizeket – amelyek összetételét meghatározták, orvosilag ellenőrizték – különféle mozgásszervi, emésztőszervi, keringési megbetegedések kezelésére használhatják. A gyógyvizekben előforduló glaubersó (Na2SO4) és keserűsó(MgSO4) hashajtó hatású. A vizek kéntartalma elősegítheti egyes bőrmegbetegedések gyógyulását.

Az eddig tárgyalt vizeket édesvíznek nevezzük. A tiszta H2O íztelen, élvezhetetlen. Az édesvíz nem édes ízű, de nem is íztelen. Általában akkor tudatosul bennünk, hogy a víznek jellegzetes íze van, amikor kiránduláskor, nyaraláskor egy másik város vagy ország csapvizét kóstoljuk meg. Az édesvizek élvezhetőségét, azaz ízét, a bennük oldott ásványi anyagok, molekulák okozzák. Sósvíznek nevezzük azokat a vizeket (a tengerek, óceánok, a Kaszpi-tenger, a Holt-tenger vizét), amelyek sótartalma jelentős. A szabad óceánok átlagosan 3,5-4 tömegszázalék NaCl-ot tartalmaznak, egyes sóstavak vizében például szóda (Na2CO3), salétrom (KNO3) vagy keserűsó (MgSO4) van jelentős mennyiségben.

https://www.dunaipoly.hu/uploads/2020-04/20200408160540-felszini-es-felszin-alatti-vizek-mscpbbra.pdf

Hozzászólás

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

%d bloggers like this: