Informatika Tanuljunk

Informatika – Szövegszerkesztés alapjai

Szövegszerkesztés alapjai – A kézzel írt levelek, az írógéppel készített dokumentumok ideje úgy tűnik, visszavonhatatlanul lejárt. Az ilyen jellegű munkavégzés végérvényesen kivonulni látszik az irodai munka világából, helyét a számítógépes munkakörnyezet és vele együtt a szövegszerkesztés foglalja el. Nem lehet kérdéses, hogy egy irodai dolgozónak, legyen akár titkárságvezető, titkárnő vagy irodai asszisztens, mindenképpen tudni kell a számítógépes szövegszerkesztőt használni. Minimum elvárás az irodai munkában résztvevőkkel szemben, hogy ismerjék és alkalmazzák a szövegszerkesztés alapjait

https://informatika.gtportal.eu/?f0=Szovegszerkesztes_alapjai

Karakter

A karakter a szöveg legkisebb egysége, amely lehet betű, szám, írásjel vagy szimbólum.
Szövegszerkesztés
Nem nyomtatható karakterek

Bekezdés és a nem nyomtatható karakterek

A bekezdés logikai-formai egység, a szöveg két ENTER közötti része. Az ENTER billentyű leütését bekezdés vége jel jelzi, amelyet akkor láthatunk, ha bekapcsoljuk a Szokásos eszköztár Mindent mutat gombját. Nem nyomtatható karakterekA Mindent mutat gomb bekapcsolásával láthatóvá válnak a dokumentumban szereplő úgynevezett nem nyomtatható karakterek. Ilyen karakterek – a bekezdés vége jelen kívül – a szóközt jelző pont, a sortörés jel, a tabulátorjel, a nem törhető szóköz, a feltételes kötőjel, valamint a nem törhető kötőjel. A szóközt jelző pont a szavak közé írt szóközök helyén jelenik meg. A sortörés jelek a SHIFT+ ENTER billentyűkombinációval történt bekezdésen belüli sorváltást jelölik. A tabulátor jelek a tabulátorkarakterek helyén jelennek meg a dokumentumban. A tabulátorkarakter a szövegszerkesztésben használt speciális karakter, mely az utána következő adatokat a jobbra legközelebb eső tabulátor pozícióhoz igazítja. A nem törhető szóköz használatával a Word a szóköz előtt és után található szavakat nem töri különböző sorba. A feltételes kötőjelet a szöveg kézi elválasztására használjuk, és csak akkor jelenik meg kötőjelként a dokumentumban, ha a szó az adott ponton elválasztásra kerül. A nem törhető kötőjelek használatával a kötőjeleket tartalmazó kifejezések a sorok végén nem törnek el.

Margó

A margó az oldal felső és alsó részén, valamint a két szélén elhelyezkedő, a szövegtörzsön kívül eső terület.

Kötésmargó

A kötésmargó a dokumentum lefűzéséhez fenntartott margó, melynek mérete hozzáadódik a megfelelő oldali margó méretéhez.

Tükörmargó

Két oldalra nyomtatott dokumentumok szemben lévő oldalait a tükörmargók segítségével állíthatjuk be. Ilyenkor a külső és belső margók mérete megegyezik.

Behúzás

A bekezdés széleinek margóktól való távolságát behúzásnak nevezzük.

Szakasz

A szakasz a dokumentum tagolásának formai egysége. Olyan szövegrész, amely lehetővé teszi például, hogy a dokumentum egyes részei

Szakasztörésa többitől eltérő oldalbeállítással vagy eltérő számú hasábokkal legyenek formázva.
Alapvető különbség a bekezdés és a szakasz között, hogy a szakasz mérete néhány bekezdéstől a dokumentum teljes hosszáig terjedhet. Az egyes szakaszok végét szakaszhatároló jelek jelzik.

Hasáb

A hasáb a dokumentum szövege által alkotott egybefüggő oszlop.

Élőfej és élőláb

Az oldalak felső, illetve alsó margóján elhelyezkedő ismétlődő feliratokat, képeket vagy ezek kombinációját élőfejnek, illetve élőlábnak nevezzük. Az élőfejek és az élőlábak szakaszonként eltérőek lehetnek. Tartalmuk általában oldalszámozás, dátum, logó, fejezetcím lehet.

Jó tanácsok kezdőknek!

  • Az ENTER billentyűvel ( ) új bekezdést állítunk elő, tehát új sor írásához, sorváltáshoz ne alkalmazzuk, hiszen a szövegszerkesztő a margó elérésénél automatikusan új sorba helyezi a szöveget.
  • A bekezdésen belül új sorhoz a SHIFT+ENTER billentyűkombinációt használjuk.
  • A formázás mindig a kijelölt részre vonatkozik, tehát ne feledkezzünk meg a kijelölésről!
  • A szöveg egységes formátumához használjunk beépített vagy saját stílusokat.
  • Használjuk a nem nyomtatható karakterek mutatása funkciót (¶), mert ez megkönnyíti a dokumentum utólagos módosítását, formázását.
  • Tanuljuk meg a leggyakrabban alkalmazott formázások billentyűkombinációit, mivel ezek használata kevesebb időt vesz igénybe.
  • Szerkesztés során gyakran mentsünk!
%d bloggers like this: