Tanuljunk Világirodalom

Percy Bysshe Shelley

Percy Bysshe Shelley (Horsham, 1792. augusztus 4. – Lerici, 1822. július 8.); angol költő, George Byron és John Keats mellett ő az angol romantikus költészet legjelentősebb képviselője.

1804-ben Oxfordban tanult. Itt írta a Gothic Zastrozzi (1810) és a The Necessity of Atheism (Az ateizmus szükségszerűsége) (1811); If the knowledge of a God is the most necessary, why is it not the most evident and the clearest? (Ha az Istenről való tudás a legszükségesebb, akkor miért nem a legegyértelműbb és a legnyílvánvalóbb?) műveket. Nemsokára a művek megjelenése után ateista nézetei miatt elbocsátották az egyetemről. Ezt követően Skóciába szökött Harriet Westbrookkal (1795-1816), akit később, 1811. augusztus 28-án feleségül vett. A házasságból két gyerek született: 1813-ban egy Ianthe nevű lány és egy 1814-ben született Charles nevű fiú. Shelley a házába hívta az egyik barátját, akit az egyetemen ismert meg, Thomas Hoggot, és felkérte feleségét, hogy éljenek nyitott házasságban. Ezekben az években gyakran utazott Londonba, hogy könyvesboltokba mehessen, és találkozzon a vallástagadó, de Istenhívő William Godwinnal, Mary Wollstonecraft Godwin (1797-1851) apjával. Godwin hatása alatt számos verset írt, mint például az ismert Queen Mab: A Philosophical Poem (1813) című verset, és különböző politikai reformokat követelő rendezvényeken is részt vett. Ugyancsak Godwin hatására fordult az ateizmus felől, Voltaire deizmusa felé.

Percy Shelley szerelmes lett William Godwin lányába, akivel 1814-ben Svájcba szökött, hátrahagyva terhes feleségét és gyermekét. Tettüket mindkettőjük apja elítélte, ezért mindenféle anyagi támogatást megvontak tőlük. A párt Svájcban Byron fogadta be, Mary Wollstonecraft Godwin itt írta meg Frankenstein, avagy a modern Prométheusz című regényét melyet a Shelley és Byronnal történt csónakázás közben mesélt szellemtörténetek ihlettek. 1815-ben visszatértek Londonba. Ugyanebben az évben meghalt Shelley nagyapja, aki évi 1000 fontot hagyott neki hátra.

18
4:30
Percy Bysshe Shelley: Óda a nyugati szélhez

Hozzászólás

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

%d bloggers like this: