Kitekintő Szabadidő

Sok országban három és fél hónap a nyári vakáció

Általánosan elterjedt nézet, hogy az iskolákban a 19. században kezdték bevezetni a nyári vakációt, hogy a diákoknak legyen idejük a farmon dolgozni. Bármilyen szép is ez a történet, nem igaz. A nyári szünetnek kevés köze van a földek megműveléséhez, sokkal inkább ahhoz, hogy a gazdag városi gyerekek – és gazdag szüleik – izzadtak nyáron a városban.

Amerikában

A polgárháború előtt a farmon lakó gyerekeknek sosem volt szabad nyaruk. A legmelegebb és leghidegebb hónapokban iskolába jártak, tavasszal és ősszel maradtak otthon, amikor ültetni és betakarítani kellett. Eközben a városi gyerekek egész évben – a nyarat is beleértve – a könyveket lapozgatták. 1842-ben Detroitban a tanév 260 napig tartott.

De ahogy a városok sűrűsödtek, egyre melegebb lett. A végtelen tégla- és betonsávok kemencévé változtatták a városi tömböket. Ekkor kezdtek Amerika egyre növekvő közép- és felsőosztálybeli családjai a hűvösebb vidékre menekülni. És ez problémát okozott. Az iskolába járás akkoriban nem volt kötelező, és az osztálytermek minden nyáron félig üresen maradtak. Valamit tenni kellett.

A törvényhozók a “ha nem tudod legyőzni őket, áll melléjük” elv alapján elkezdtek érvelni amellett, hogy a gyerekeknek mindenképpen szabadságot kellene kapniuk nyárra. Az is sokat segített, hogy a szabadidő fogalma egyre fontosabbá vált. A szakszervezetek és a nyolcórás munkanap hajnalán a dolgozó felnőttek több szabadidőt kaptak, mint valaha. A vakáció mellett kardoskodók azzal is előálltak (helytelenül), hogy az agy egy izom, és mint minden izom, sérüléseket szenvedhet, ha túlterheljük. Ebből kiindulva azzal érveltek, hogy a diákoknak nem kellene egész évben iskolába járniuk, mert az megterhelheti az agyukat. Ráadásul a légkondicionálás még ismeretlen volt, és a városi iskolaépületek nyáron nyomorúságos, félig üres kemencévé váltak.

Sok országban három és fél hónap a nyári vakáció
Sok országban három és fél hónap a nyári vakáció

A századfordulóra a városi körzeteknek sikerült mintegy 60 tanítási napot lefaragniuk az év legforróbb időszakából. Hogy le ne maradjanak, a vidéki iskolák hamarosan átvették ezt a mintát. Az üzletemberek nyilvánvalóan lehetőséget láttak ebben. A nyári vakáció hamarosan az ország egyik legnagyobb, milliárd dolláros iparágává nőtte ki magát.

A nyári szünet hossza az európai iskolákban

Sok országban három és fél hónap a nyári vakáció
Megj.: azokat az országokat, ahol intézményenként vagy régiónként változik a nyári szünet hossza (Dánia, Németország, Írország, Olaszország, Litvánia, Hollandia, Spanyolország és Svájc), nem ábrázoltuk.

Dániában és Svájcban élvezhetik a legrövidebb ideig, összesen öt hétig a diákok a vakációt, őket követik a hollandok és a németek, ahol hat hétre lehet kiszabadulni nyáron az iskolapadból. Albániában örülhetnek a diákok a leghosszabb nyári szünetnek: összesen tizennégy hetük van rá, hogy kiheverjék a tanév fáradalmait, de az olaszoknak, a portugáloknak és a letteknek sem sokkal kevesebb, kereken tizenhárom szabad hetük van minderre nyáron. Szlovákiában nyolc, Magyarországon tizenegy hétig tart a vakáció, akárcsak Spanyolországban, Litvániában, Montenegróban és Észak-Macedóniában.

Az is országonként – és sok helyen országon belül, tartományonként, régiónként – változó, hogy mikor kezdődik és ér véget a szünet. Míg például Albániában idén már június 8-án nem kell iskolába menniük a diákoknak egészen szeptember 17-ig, addig Luxemburgban csak július közepén kezdhetnek örülni a szabadságnak a tanulók. Liechtensteinben kicsit korábban, július 2-án kitör a vakáció, de ott a többi ország (kivéve Finnországot, ahol korábban kezdődik a vakáció) tanulóinál jóval korábban, augusztus 16-án veszik is vissza a vállukra az iskolatáskát a liechtensteini diákok.

%d bloggers like this: