Magyar nyelvtan Tanuljunk

Távtanítás – Középiskola 4. o. – A nyelvművelés megváltozott szerepe, nyelvi babonák és tabuk

A nyelvművelés megváltozott szerepe, nyelvi babonák és tabuk.  A vajdasági Magyar Nemzeti Tanács és a Pannon RTV közreműködésével 2020-ban az általános és a középiskolák minden osztálya számára egy teljes évnyi tananyag kerül rögzítésre. A tanórák a YouTube-on érhetőek el a diákok szülők számára, akik szükség esetén az így létrehozott tudástár felhasználásával sajátíthatják el a tananyagot.

A nyelvművelés megváltozott szerepe, nyelvi babonák és tabuk
Tanár: Péter Krisztina
Magyar nyelv és irodalom, középiskola 4. osztály

Mi a babona? A babona általában véve: tévhit, amely bizonyos jelenségeket a természet törvényein kívül álló képzelt erők működésének tulajdonít. A nyelvi babona is tévhit. Terjesztői minden vizsgálódás és tájékozódás nélkül nyilvánítanak helytelennek olyan nyelvi eszközöket, amelyek a nyelv rendszere szempontjából teljesen kifogástalanok, és összhangban állnak a nyelvhelyesség általánosan elfogadott elveivel.

Hogy a nyelvhelyesség elveivel szemben álló vélekedéseket teljes bizonyossággal babonáknak bélyegezhessük, ismernünk kell ezeket az elveket. Tudnunk kell, hogy kik állapították meg és milyen megfontolások eredményeképpen.

A nyelvhelyesség elveit nyelvészek, tehát szakemberek állapították meg, alapul véve azt a nyelvhasználatot, melyet a nyelvközösség magáénak vall: a köznyelvet és az irodalmi nyelvet. Ebből következik, hogy a helyesség kérdése csak olyan nyelvközösségben merülhet föl, ahol a nyelvjárások fölé, vagyis a népnyelv különféle változatai fölé egy általános beszélt és értett, iskolában tanított, hivatalosan használt köznyelv boltozódik, kiegészülve egy művészi igényű, műalkotásokra alkalmas, úgynevezett irodalmi nyelvvel.

Ezt azért kell hangsúlyozni, mert minden nyelv életében, a magyar nyelv életében is volt egy olyan időszak – a legrégibb időktől fogva az írásbeliség kialakulásáig -, amikor még csak egymástól többé-kevésbé eltérő nyelvjárások éltek egymás mellett egyenlő értékű nyelvi változatként. Az írásbeliség előtti időszakban nem volt mihez mérni a helyességet, ami szakszerűen kifejezve azt jelenti, hogy a nyelvhelyességnek nem volt általánosan elismert normája.

Mindenképpen helyesnek kell tartanunk azt a köznyelvben és irodalmi nyelvben használt nyelvi eszközt, amely már hosszú idő óta, esetleg évszázadok óta, sőt ősidők óta él nyelvünkben, megtalálható a népnyelvben vagy legalábbis számos nyelvjárásban, megtalálható legnagyobb íróink-költőink műveiben. (Sokan talán csodálkoznak azon, hogy mindezt hangsúlyozni kell, de később látni fogjuk, hogy erre valóban szükség van.)

  • Helyesnek kell tartanunk továbbá azt az idegen eredetű vagy idegen mintára keletkezett nyelvi eszközt, amelynek idegen eredete a magyar nyelvközösség tudatában már elhalványult, és csak tudományos úton mutatható ki.
  • Helyesnek kell tartanunk azt az idegen eredetű vagy idegen mintára keletkezett nyelvi eszközt, amelynek idegen eredete fölismerhető ugyan, de amely régóta használatos nyelvünkben, ráadásul fontos funkciója van.
  • Helyesnek kell tartanunk azt az idegen eredetű vagy idegen mintára keletkezett nyelvi eszközt, amely nem régen került ugyan be nyelvünkbe, de valamilyen szempontból hasznosnak bizonyul.
  • Ezek után – a nyelvhelyesség elveit mértékül véve meg tudjuk állapítani, hogy mik a helytálló nyelvhelyességi szabályok és mik a nyelvi babonák.
  • Nyelvi babonát terjeszt az a nyelvész, nyelvművelő, író, tanár, újságíró vagy bárki más, aki helytelennek nyilvánít olyan nyelvi eszközt, amely a fenti nyelvhelyességi elvek értelmében nem hibáztatható.
  • Itt is, akárcsak a nyelvhelyességi elveknél, a babona általános meghatározását – szintén az eddigi tapasztalatok alapján – további meghatározásokkal kell kiegészítenünk.
  • Nyelvi babonát terjesztenek azok is, akik idegenszerűnek, mondjuk: germanizmusnak bélyegeznek olyan nyelvi eszközt, amely ismeretlen a forrásul megjelölt idegen nyelvben, vagy már abban a korban is járatos volt nyelvünkben, amikor a forrásul megjelölt idegen nyelv még nem hathatott rá. Ezek a mondvacsinált germanizmusok vagy latinizmusok.
  • Nyelvi babonát terjesztenek azok is, akik minden megokolás nélkül, egyéni ízlésből, egyéni szeszélyből üldöznek, kárhoztatnak teljesen kifogástalan nyelvi eszközöket.
%d bloggers like this: