Magyar irodalom Tanuljunk

Távtanítás – Középiskola 4. o. – Sorstalanság

Kertész Imre Sorstalanság című regényéről van szó ebben a videóban. A vajdasági Magyar Nemzeti Tanács és a Pannon RTV közreműködésével 2020-ban az általános és a középiskolák minden osztálya számára egy teljes évnyi tananyag kerül rögzítésre. A tanórák a YouTube-on érhetőek el a diákok szülők számára, akik szükség esetén az így létrehozott tudástár felhasználásával sajátíthatják el a tananyagot.

Kertész Imre: Sorstalanság

A Sorstalanság Kertész egyik nyilatkozata szerint nemcsak a nácizmusról szól, létrejöttéhez a magyar szocializmusban szerzett tapasztalatokra is szükség volt. Az önéletrajzi ihletésű regény egy 15. évében járó magyar zsidó fiúról, Köves Gyuriról szól, aki megjárta az auschwitzi és buchenwaldi koncentrációs tábort.

SorstalanságA fiú apját munkaszolgálatra hívják be, ezzel indul a cselekmény. Ő maga mostohaanyjával él tovább, s Csepelre jár dolgozni egy hadiüzembe. Egyik nap azonban rendőr szállítja le az autóbuszról, és társaival együtt az egyik téglagyárba kísérik. A gettóba zárt zsidókat nemsokára Németország felé irányítják, egy vagonba terelik, amely Auschwitzban köt ki. Hogy nem végzik ki őt és több társát, az annak köszönhető, hogy munkaképesnek ítélik őket. Így továbbmehetnek Buchenwaldba. Itt kora hajnaltól késő estig dolgoznak egy hadiüzemben.

A rendkívül fárasztó munkától, valamint az alultápláltság miatt a főhős szervezete meggyengül. Egy kisebb táborban, amelybe átszállítják, komolyan megbetegszik, ezért visszakerül Buchenwaldba, ahol a rabkórházban helyezik el. A halálra várva, miközben kezd felépülni, éri a hír, hogy a koncentrációs tábor felszabadult. Köves Gyuri útnak indul hazafelé, Pestre, ahol időközben minden megváltozott (apja meghalt, mostohaanyja újra férjhez ment, lakásukba idegen család költözött), és ahol a főhős – élményei következtében – nem képes beilleszkedni újra a régi életébe. Hontalanul próbál új életet kezdeni.

Művei:

Első regénye az Auschwitzi és Buchenwaldi élményeire épülő Sorstalanság (1975). a regényt először visszautasították, és miután 1975-ben megjelent, a hivatalos kritika hallgatott róla. Ezt a tapasztalatot írta meg a 2000-ben megjelent A kudarc című regényében. Ezt a regényt egy tetralógia második részének tekinthető, melynek első része a Sorstalanság, a harmadik része pedig az 1996-ben napvilágot látott Kaddis(ima, amit a halott zsidókért mondanak). Elmondja kaddisát a gyerekért, akit nem hajlandó a világra nemzeni, egy olyan világra, megy megengedte a megengedhetetlent, Auschwitzot. Negyedik regénye a 2003-as Felszámolás.

Tanár: Patyerek Réka

Magyar nyelv és irodalom, középiskola 4. osztály

Hozzászólás

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

%d bloggers like this: