Megfelelőek-e a jelenlegi iskolai feltételek a testnevelés órák számának növelésére? Zuzana Čaputová államfő szerint sem megfelelőek. Az elnökasszony rámutat számos olyan problémára, amely a hatályba lépett törvény értelmében az iskolák számára felmerülne, és javasolja, hogy a törvényt halasszák el úgy, hogy 2025. szeptember 1-jén lépjen hatályba.
Čaputová rámutatott arra is, hogy „a testnevelés és a sportoktatás óraszámának növelése a többi tantárgy tanítási óráinak csökkentéséhez vezetne, ami a tanárok teljes munkaidejének és fizetésének csökkenését eredményezheti. Ezzel szemben a testnevelés és sportoktatás óraszámának növelése érdekében szükség lenne a testnevelő és sportoktató tanárok felvételére, de belőlük már most is hiány van”.
A SEN (2023) által kiadott kérdőívek eredményeit összevetettük a Tudományos és Technikai Információs Központ (CSTI) 2020/2021-es tanévre vonatkozó adataival, amelyek azt mutatják, hogy:
▶️ Az iskolák 50%-a nem rendelkezik saját tornateremmel, hanem az iskolák lehetőség szerint más iskolák által üzemeltetett tornatermeket használnak.
▶️ A tornateremmel nem rendelkező iskolák tanulóinak aránya a többségi általános iskolák tanulóinak 18%-a volt.
▶️ A felmérés azt mutatja, hogy az iskolák több mint fele (60%) nem örülne a rendelkezésre álló órák számának csökkentésének, és még nagyobb arányban (67%) nem örülnének a kötelező órák számának csökkentésének a kötelező testnevelési órák növelése miatt.
▶️ A testnevelés megerősítésére rendelkezésre álló órákat jelenleg az általános iskolák alig több mint 22%-a használja ki mind az 1., mind a 2. kulcsfokozatban. A nem megfelelő infrastruktúrát jelző iskoláknak csak 13%-a használta fel a rendelkezésre álló órákat a tesiórai oktatás megerősítésére. Az iskolaigazgatók a legnagyobb valószínűséggel arról számoltak be, hogy a rendelkezésre álló órákat olyan tantárgyak oktatására használják fel, amelyeket a tanulók számára szükségesebbnek tartanak.
A megnövekedett óraszámok jelentős infrastrukturális nehézségeket vontak magukkal, amelyek elsősorban a beltéri testnevelésórai helyszínek használatát korlátozták, a kültéri és alternatív helyszínlehetőségek átgondoltabb kihasználását pedig kikényszerítették.
Szlovákiában 2008 -ban kezdődött meg az iskolai testnevelés és sport megújult tantervének implementációja. Az új tanterv egészségorientált, „kompetenciaalapú sillabusz”, amelynek alapvető célja a mindennapi életben történő alkalmazás, szemben a korábbi, teljesítményközpontú elképzeléssel (Šimonek, Halmová és Kanásová, 2009). A tartalmi követelményrendszer kiemeli a tanulók motoros, kognitív, kommunikációs, személyközi és attitűdökhöz kapcsolódó kompetenciafejlesztését, egyben sokkal nagyobb szabadságot kínál a tartalomválasztásban a pedagógusok számára. Az általános iskola alsó évfolyamain három, felső évfolyamain és a középiskolában két órában valósul meg a testnevelés (és sport). Az új tanterv bevezetésekor megváltozott a tantárgy elnevezése. A korábbi testnevelés csak az általános iskola alsó évfolyamain maradt meg, a felső tagozattól kezdve a testnevelés és sport elnevezés van érvényben.
Szerkezetileg a tanterv tematikus blokkokra oszlik, amelyek az alábbiak:
- Egészség és betegség;
- Egészséges életmód;
- Fizikai fittség és teljesítmény;
- Mozgásalapú sporttevékenységek.
A program deklaráltan rugalmas: a pedagógusok nagymértékben igazíthatják a tartalmakat az adott iskola és tanulócsoport érdeklődéséhez, igényeihez (Antala, Seman és Smolenáková, 2015).
Sú súčasné podmienky škôl vyhovujúce na navýšenie počtu hodín telesnej a športovej výchovy?
