110 éve halt meg Sir Sandford Fleming (1827–1915) skót-kanadai mérnök, feltaláló. Ő volt az, aki 1876-ban javasolta az időzónák (mai napig használatos) bevezetését az egész Földre kiterjedően.
Skóciában született, majd 18 évesen migrált Kanadába, ahol vasútmérnökként dolgozott az első Kanadát átszelő vasútvonalon. Itt találta szükségesnek az egységes időmérés bevezetését, mivel addig mindenhol helyben mérték az időt a nap járása szerint, de ez a vasúti menetrend létrehozásához nem volt használható. A világot 24 időzónára osztotta és a szélességi körök kezdetéhez igazítva Greenwichbe tette az időzónák kezdetét, a GMT (Grenweech Mean Time) létrehozásával.
Munkássága
Ő tervezte Kanada első postabélyegét 1851-ben, amin a Kanada nemzeti állata, egy hód volt látható. A mai fogalmaink szerinti Kanada nem is létezett – hiszen csak 1867-ben egyesültek az észak-amerikai brit tartományok –, amikor a sokoldalú Sandford Fleming megalkotta az első kanadai bélyeget.
Akkoriban minden bélyeg az uralkodót ábrázolta, el lehet képzelni hát a megrökönyödést: a korona és a királynő monogramja (VR = Victoria Regina) alatt egy hód képe foglalja el a középső részt, a tervező szerint a kanadai nép szorgalmát, leleményességét és kitartását jelképezve.
Errefelé később történt még ennél is faramucibb eset bélyegügyben. 1860-ban Új Brunswick postamestere, Charles Connell az ötcentes bélyegen önhatalmúlag lecserélte a királynőt és a saját arcmását biggyesztette a helyére. Ebbe aztán sajnálatosan bele is bukott, az inkriminált bélyeget pedig (szinte) mind bevonták.
A hódos bélyeg
A vöröses színű, nem fogazott 3p azaz 3 penny értékű hódos bélyeg azonban az 1851. április 23-i kiadása után használatban maradt, és noha nagyszerű újításképpen a hátoldala enyvezett volt, nem ragadt igazán jól. A piacon manapság egy kiváló állapotban lévő példány akár 34 000 dollárt is érhet.
Sir Sandford Fleming többek között a CPR vasúthálózat tervezője, jeles kartográfus, a kanadai tudományos akadémia alapító tagja, az egységes időzónák bevezetésének utóbb lovaggá ütött élharcosa is volt.
Nyugdíjas éveiben tudományos munkával és írással foglalkozott, tudományos intézetet hozott létre. 1897-ben Viktória Királynő lovaggá avatta.
Discover more from Magyar Iskola
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
