Glad Pask! – hangzik a svédek húsvéti jókívánsága, amelyet a skandináv országban igencsak komolyan is vesznek. Mivel a húsvét az év első hosszú hétvégéje Svédországban, ráadásul általában az időjárás is kedvező már ilyenkor, a legtöbb városlakó útrakel és kiruccan a tengerpartra, vagy valamilyen erdei nyaralóba. Családi, baráti összejöveteleken ünneplik tojásfestéssel, dekorációk készítésével, és persze finom falatokkal a tavasz megérkezését, mert bár számontartják a vallási vonatkozásokat, a svéd húsvét mégis inkább világi ünnep.
Svédországban az élénk színű, tollakkal díszített húsvéti virgács a svédek egyik legjellegzetesebb húsvéti jelképe. Nagycsütörtökön a kislányok boszorkánynak öltöznek, ajándékba tojást visznek, cserébe pedig csokoládét várnak. Húsvétkor kuglófszerű, marcipános süteménnyel indítják a napot, a vacsora pedig sózott hering hagymával.
Svédországban a húsvét színe egyértelműen a sárga. A nap, a tojások sárgája, a frissen kikelt kiscsibék és a húsvéti virágok színe. Így a dekorációban is gyakran megjelenik ez a szín, a bejáratok mellé, illetve az ünnepi asztalra, vázába elegáns, csokorszerű elrendezésben nyírfaágak kerülnek, azokra pedig színes szalagokat, tollakat, apró pamutcsirkéket aggatnak. Ezt a hagyományt már közel 300 éve őrzik: korábban papírvirágok, színes textildarabkák, vagy éppen papírcsíkokra írt rigmusok kerültek fel a Paskrisre, ami voltaképpen a karácsonyfa húsvéti megfelelője az északi országban. A svédek amúgy is nagyon szeretnek évszaknak, alkalomnak megfelelően dekorálni, úgyhogy a nyírfaágak feldíszítése mellett a húsvét egy nagyszerű apropó arra, hogy textíliákat, dísztárgyakat, vagy akár terítékeket cseréljenek.
Főbb jellegzetességek:
- Húsvéti boszorkányok (Påskkärringar): Nagycsütörtökön a gyerekek boszorkánynak öltöznek, arcukat kipirosítják és szeplőket rajzolnak maguknak. Házról házra járnak, rajzokat adnak át, cserébe pedig édességet kapnak.
- Húsvéti ágak (Påskris): A svédek nyírfagallyakat díszítenek színes madártollakkal és apró tojásokkal. Ez a legjellemzőbb otthoni dekoráció.
- Húsvéti tojások: A gyerekek hatalmas, papírból készült, mintás tojásokat kapnak, amelyek tele vannak válogatott édességekkel (lösviktsgodis).
Locsolkodni nem szoktak, viszont vidéken a kislányok csütörtökön és vasárnap beöltöznek húsvéti boszorkánynak és rajzokkal vagy kézzel készített portékákkal járják a házakat, cserébe egy kis édességért. Ez a szokás a svéd húsvéti ünnepkörből jött: a húsvéti boszorkányok elrepülnek Blåkullahoz, hogy az ördög társaságában ünnepeljék meg a boszorkányszombatot.
Nyuszi helyett színes kakas
A svéd húsvét központi eleme az édesség, igaz, nyuszi helyett színpompás húsvéti kakas hozza a tojásokat. A klasszikus húsvéti jelenetekkel dekorált óriási papírtojásokat cukorkával, nyalókával, rágóval, bonbonnal, csokival töltik meg. Az asztalra csokitorta, kardamomos muffin, vagy a tejszínes-marcipános töltött zsemleszerűség, „Semla” kerül. Ráadásul a gyerekek a Halloweenhez hasonlóan itt is körbejárnak és bekopogtatnak a házakhoz némi finomságét, méghozzá boszorkánynak öltözve. Ez kapcsolódik ahhoz a szokáshoz is, amely szerint húsvét másnapján hatalmas tüzeket rakva riasztják el a boszorkányokat. A boszik Blakullára, egy legendás szigetre repülnek, hogy az ördöggel perdüljenek táncra. Máglyák helyett ma már időnként tűzijátékkal segítenek rá a boszorkányok elűzésére.
A svéd húsvét színe a sárga
Svédországban a húsvét színe egyértelműen a sárga. A nap, a tojások sárgája, a frissen kikelt kiscsibék és a húsvéti virágok színe. Így a dekorációban is gyakran megjelenik ez a szín, a bejáratok mellé, illetve az ünnepi asztalra, vázába elegáns, csokorszerű elrendezésben nyírfaágak kerülnek, azokra pedig színes szalagokat, tollakat, apró pamutcsirkéket aggatnak. Ezt a hagyományt már közel 300 éve őrzik: korábban papírvirágok, színes textildarabkák, vagy éppen papírcsíkokra írt rigmusok kerültek fel a Paskrisre, ami voltaképpen a karácsonyfa húsvéti megfelelője az északi országban. A svédek amúgy is nagyon szeretnek évszaknak, alkalomnak megfelelően dekorálni, úgyhogy a nyírfaágak feldíszítése mellett a húsvét egy nagyszerű apropó arra, hogy textíliákat, dísztárgyakat, vagy akár terítékeket cseréljenek.
Gasztronómia
A svéd húsvéti asztal (påskbord) hasonló a karácsonyi svédasztalhoz, de könnyedebb fogásokkal:
- Pácolt hering (sill): Különböző mártásokban tálalva elmaradhatatlan előétel.
- Janssons frestelse: Tejszínes, hagymás rakott burgonya szardellával.
- Bárány: A modern svéd húsvét egyik fő étele a sült báránycomb.
- Lazac: Gravlax (pácolt lazac) vagy füstölt lazac formájában.
- Påskmust: Egy speciális, gyógynövényes üdítőital, amely csak húsvétkor kapható (karácsonyi változata a Julmust)
Így készül a Jansson frestelse
Íme, a svéd húsvét tradicionális receptje, a Janssons frestelse, ami voltaképpen egy hallal gazdagított rakott krumpli.
Hozzávalók:
2 nagyobb fej hagyma
700 g burgonya
250 g (2 doboz) szardella
3-4 dl főzőtejszín
só, bors
3 evőkanál zsemlemorzsa
50 g vaj
Megtisztítjuk és felszeleteljük a hagymát, majd kevés vajon serpenyőben aranyszínűre pirítjuk. Meghámozzuk a krumplit, és vékony csíkokra vágjuk, vagy reszeljük. A tejszínbe belekeverjük a szardellát, sózzuk-borsozzuk.
Kivajazunk egy sütőtálat, ebbe rétegezzük a burgonyát, a pirított hagymát és a szardellás keveréket. A legalsó és a legfelső réteg mindenképpen a krumpli legyen, ennek a tetejére is jusson még a tejszínes öntetből. Végül megszórjuk zsemlemorzsával, a tetejére pedig apró vajdarabkákat teszünk. Kb. 200 fokon nagyjából 1 óra alatt készre sütjük.
Discover more from Magyar Iskola
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
