Az emberi cselekvőképesség megőrzése a mesterséges intelligencia korában

Izgalmas olvasmány vált hozzáférhetővé a napokban, Vladimir Sucha: Az emberi cselekvőképesség megőrzése a mesterséges intelligencia korában című angol nyelvű könyve.

A mesterséges intelligencia ma már szinte észrevétlenül van jelen a mindennapjainkban: ajánlóalgoritmusok döntik el, milyen videókat nézünk, a közösségi oldalak befolyásolják a figyelmünket, a chatbotok pedig egyre gyakrabban válnak beszélgetőtárssá. Human Agency in the AI Age című kötete azt vizsgálja, milyen hatással van ez az állandó digitális jelenlét az emberi gondolkodásra, érzelmekre és társadalmi kapcsolatainkra.

A könyv különösen hasznos lehet középiskolások, tanárok és szülők számára, mert közérthetően mutatja be azokat a változásokat, amelyekkel a fiatal generáció nap mint nap találkozik.

A szerző

A szerző, Vladimir Sucha egyik legérdekesebb gondolata az, hogy az MI hatását a környezetszennyezéshez hasonlítja. Ahogy a levegő vagy a víz szennyeződése sokáig észrevétlen maradhat, úgy az algoritmusok folyamatos jelenléte is lassan, fokozatosan alakítja át az emberek viselkedését. A könyv szerint a digitális környezet nemcsak információt közvetít, hanem formálja a figyelmet, az önképet és az emberi kapcsolatokat is. A szerző arra figyelmeztet, hogy a túlzott technológiai függőség hosszú távon csökkentheti az önálló gondolkodás, az empátia és a koncentráció képességét.

A kötet egyik legfontosabb témája a fiatalok mentális egészsége. Sucha részletesen bemutatja, hogyan függhet össze az állandó online jelenlét a magányosság, a szorongás vagy a társadalmi elszigetelődés növekedésével. Különösen érdekesek azok a részek, amelyek a „digitális intimitás” jelenségét elemzik: vagyis azt, amikor emberek érzelmi kapcsolatot alakítanak ki mesterséges intelligenciával működő rendszerekkel vagy virtuális társakkal. Ezek a példák jól mutatják, hogy a technológia nemcsak eszköz, hanem egyre inkább társadalmi szereplő is.

A könyv

A könyv ugyanakkor nem technológiaellenes. A szerző hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligencia sok területen segítheti az embereket, de ehhez tudatos használatra van szükség. A megoldást az úgynevezett „mentális rezilienciában”, vagyis lelki és szellemi ellenálló képességben látja. Öt fontos területet emel ki: az érzelmek kontrollját, a rugalmas gondolkodást, az erős önazonosságot, a cselekvésbe vetett bizalmat, valamint az emberi kapcsolatok és az életcél fontosságát. Ezek olyan készségek, amelyek az iskolai nevelésben is egyre nagyobb szerepet kaphatnak.

Pedagógiai szempontból a könyv különösen aktuális. Segíthet elindítani beszélgetéseket az órákon a közösségi média hatásairól, az MI használatáról, az online manipulációról vagy a digitális függőségről. A tanárok számára azért lehet értékes, mert nemcsak problémákat sorol fel, hanem lehetséges megoldásokat és fejlesztési irányokat is bemutat. A diákok pedig könnyen felismerhetik benne saját hétköznapi tapasztalataikat.

Ingyenesen hozzáférhető

Külön említést érdemel, hogy a könyv szabadon és ingyenesen hozzáférhető a European University Institute kiadásában, mégpedig CC-BY 4.0 licenc alatt. Ez azt jelenti, hogy bárki legálisan olvashatja, megoszthatja vagy akár oktatási célokra is felhasználhatja, ha feltünteti a szerzőt és a forrást. Ez nagy előny az iskolák és a diákok számára, hiszen egy korszerű és tudományos igényű mű válik könnyen elérhetővé minden érdeklődő számára.

Preserving human agency in the age of AI
(https://cadmus.eui.eu/server/api/core/bitstreams/b0bf8f8f-0f55-4bae-8a23-1c5e7ca2255c/content)