Az iskolakertek nemcsak zöldséget teremnek, hanem felelősségre, együttműködésre és a természet szeretetére is nevelnek. Közel hatvan hazai magyar iskola csatlakozott a KiskertÉsz Iskolakert Programhoz, a kertészkedésre épülő, élményalapú környezeti neveléshez. Az intézményi beszámolók összesítése alapján a program közel 3 000 gyermeket ért el.
A program megvalósítása mögött jelentős szervezőmunka állt. A KiskertÉsz Iskolakert Programot a Szlovákiai Magyar Vállalkozók Szövetsége és a Felvidéki Falugazdász Hálózat dolgozta ki, ezt követően pedig megkezdődött az iskolák bevonása. A Falugazdász Hálózat a program teljes szakmai koordinációját vállalta, ugyanis a falugazdászok személyesen keresték fel a csatlakozó intézményeket, átadták a vetőmagcsomagokat, ismertették a vetés és a növénygondozás alapjait, valamint a program teljes időtartama alatt folyamatos szakmai segítséget és tanácsadást biztosítottak a pedagógusok számára.
A program egyik legfontosabb eredménye, hogy az iskolakertek sok intézményben már nem csupán alkalmi veteményesként működnek, hanem az oktatás, a közösségépítés és a környezeti szemléletformálás állandó helyszíneivé váltak. A beérkezett intézményi összefoglalók szerint 29 iskola új kertet alakított ki, míg 24 intézmény a már meglévő iskolakertjét fejlesztette tovább.
Legalább 44 intézményben használnak magaságyásokat. A hagyományos és magaságyásos veteményesek mellett számos iskola alakított ki fűszer- és gyógynövénykertet, beporzóbarát virágágyást, rovarhotelt, komposztálót, madáritatót vagy kisebb gyümölcsöst.
A tanterem az iskolaudvarra költözött
Az iskolakertekben végzett munka több tantárgyhoz is szorosan kapcsolódott. A kertészkedés leggyakrabban a biológia, a természetismeret, a környezetismeret és a technika órák részeként jelent meg, de több intézmény a rajzot, a matematikát, a magyar vagy szlovák nyelvet, sőt még a fizikát is összekapcsolta a kertben zajló tevékenységekkel.
A tanulók vetettek, palántáztak, öntöztek, gyomláltak, megfigyelték a növények fejlődését és részt vettek a betakarításban. Több helyen növénynaplót vezettek, jelölőtáblákat készítettek, időjárási adatokat mértek, vagy játékos kísérleteken keresztül vizsgálták a talaj, a fény és a víz hatását.
Az egyik iskolában a diákok hőmérsékletet, csapadékmennyiséget, szélirányt és szélerősséget mértek a kertben. Másutt a gyermekek mikrozöldségeket neveltek, és végigkövették a magtól a csíráig, majd az első levelek megjelenéséig tartó fejlődési folyamatot. Több intézményben gyógynövényes limonádét, teát, illatzsákot vagy más egyszerű terméket is készítettek.
A saját termésnek különleges értéke van
A beszámolók alapján a gyermekek számára az egyik legnagyobb élményt a saját termesztésű zöldségek megkóstolása jelentette. Sok helyen a megtermelt retket, salátát, hagymát, borsót vagy sárgarépát közösen fogyasztották el.
A saját termés elfogyasztása különleges pedagógiai értékkel bírt. A gyermekek közvetlenül megtapasztalták, hogy a rendszeres gondoskodás, a türelem és a kitartó munka kézzelfogható eredményt hoz. A kertészkedés emellett közelebb hozta hozzájuk az egészséges táplálkozás és az élelmiszer-előállítás kérdését is.
Az iskolák visszajelzései szerint a kertben végzett munka fejlesztette a tanulók felelősségtudatát, együttműködését, türelmét és önállóságát. Több pedagógus kiemelte, hogy azok a gyermekek is sikerélményhez jutottak, akik a hagyományos tanórai helyzetekben nehezebben teljesítenek.
Az iskolakert így nemcsak oktatási, hanem fejlesztő és közösségi térré is vált. Egyes intézmények mezítlábas ösvényt, szabadtéri tanulóhelyet vagy pihenőrészt is kialakítottak, másutt a kertet szenzomotoros és gyógypedagógiai foglalkozásokhoz használták.
A kezdeményezés jól illeszkedik a Szlovákiai Magyar Vállalkozók Szövetségének hosszú távú céljaihoz is. Míg a szövetség a helyi vállalkozások megerősítésén, a munkahelyteremtésen és a gazdasági fejlődés elősegítésén dolgozik, addig a KiskertÉsz Program a jövő generációjának szemléletformálását szolgálja. A gyermekek felelősségtudatának, kitartásának és természetközeli gondolkodásának fejlesztése hosszú távon hozzájárulhat egy tudatosabb, értékteremtő közösség kialakulásához, amely a helyi gazdaság és a vidéki élet jövőjének is fontos alapja – fogalmazott Iván Tamás, a Szlovákiai Magyar Vállalkozók Szövetségének elnöke.
Szülők és helyi közösségek is segítették a munkát
A kertek kialakításában sok helyen a szülők, nagyszülők, helyi kertészek, méhészek, vállalkozások vagy önkormányzatok is részt vettek. A szülők magaságyásokat építettek, talajt készítettek elő, gyümölcsfákat metszettek, öntözőrendszert alakítottak ki, vagy a nyári gondozásban vállaltak szerepet.
Különösen értékesek voltak azok a kezdeményezések, amelyek az újrahasznosítást is beépítették a programba. Több iskolában régi iskolapadokból, szekrényekből vagy gumiabroncsokból készítettek ágyásokat és ültetőhelyeket. Másutt saját komposztot, szalmamulcsot vagy összegyűjtött esővizet használtak.
A program ezzel nemcsak a növénytermesztés alapjait tanította meg, hanem a fenntarthatóság, az anyagok újrahasználata és a takarékos vízgazdálkodás fontosságára is felhívta a figyelmet.
A legnagyobb kihívás a vízellátás volt
Az intézményi beszámolók alapján a leggyakoribb problémát a szárazság, a nagy hőség és az öntözés megszervezése jelentette. Összesen 42 intézmény említett vízellátással, gyors talajkiszáradással, hétvégi öntözéssel vagy a nyári szünet alatti gondozással kapcsolatos nehézséget.
Több iskola ezért esővízgyűjtő tartályt, csepegtető öntözőrendszert, hosszabb locsolócsövet, árnyékolást vagy jobb talajtakarást szeretne kialakítani. Gyakori igényként jelentek meg a gyermekméretű szerszámok, az öntözőkannák, a megfelelő minőségű termőföld, a palánták és a további vetőmagok is.
Az intézmények emellett gyakorlati bemutatókat, rövid szakmai képzéseket, növényvédelmi és talajjavítási tanácsadást, valamint az iskolák közötti tapasztalatcserét is hasznosnak tartanák.
A program folytatása szinte mindenhol biztosított
A program sikerét jól mutatja, hogy 52 intézmény egyértelműen jelezte: a következő tanévben is szeretné folytatni és továbbfejleszteni az iskolakerti munkát.
A tervek között új magaságyások, fűszernövényspirálok, gyümölcsfák, bogyós gyümölcsök, rovarhotelek, madáritatók, komposztálók, szabadtéri tantermek és beporzóbarát kertrészek kialakítása szerepel. Több iskola szeretné a kertet még szorosabban beépíteni a tanórai oktatásba, szakköröket indítani, illetve közös családi és kertészeti napokat szervezni.
A KiskertÉsz Iskolakert Program tapasztalatai azt mutatják, hogy már egy kisebb ágyás vagy néhány cserépnyi növény is képes elindítani egy fontos szemléletformáló folyamatot. A gyermekek a kertben nemcsak növényeket nevelnek, hanem megtanulnak gondoskodni, együttműködni, türelmesnek lenni és felelősséget vállalni.
Az iskolakertekben ezért jóval több terem zöldségnél és virágnál: tudás, közösség, sikerélmény és a természethez fűződő személyes kapcsolat is növekszik bennük.
A program első évének tapasztalatai egyértelműen megerősítették, hogy a KiskertÉsz Iskolakert Programnak van létjogosultsága, ezért célunk, hogy a következő tanévben is folytassuk a kezdeményezést. A részt vevő intézmények beszámolóiban megfogalmazott javaslatokat és észrevételeket kiemelten figyelembe vesszük, és ezekre építve szeretnénk továbbfejleszteni a programot, hogy az még több gyakorlati segítséget, szakmai támogatást és élményt nyújtson az iskolák, a pedagógusok és a gyermekek számára.
Discover more from Magyar Iskola
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
