Kitekintő Oktatás

Mobiltechnológiák a tanórán

Az I. Mobil eszközök az oktatásban konferencia anyagában akadtunk rá Czékmán Balázs, a Debreceni Egyetem BTK Nevelés- és művelődéstudományi Doktori Program tagjának előadására, amiből most itt szemezgetünk

 

Mobiltechnológia: új eszközök az iskolában

A korábban csak nehezen elérhető technológiák már a mindennapok részét képezik, melyek az egyre alacsonyabb árú mobil eszközök segítségével is elérhetők. A mobiltechnológia a konnektivitás, a kommunikáció és a kollaboráció új dimenzióját kínálja a mindennapok során, így a mobil eszközök (elsősorban tabletek, okostelefonok) oktatási célú alkalmazása komoly lehetőséget jelenthet az iskolák számára is. A mobiltechnológia segítségével létrejövő mobil tanulás (m-learning) jelentősen hozzájárulhat a tanulók könnyebb eléréséhez,számukra gazdagabb, vagy akár új tanulási környezet biztosításához. Az m-learning számos előnyei között a bárhol, bármikor tanulás, a technológia – más eszközökhöz (például laptop, asztali gép) hasonlítva – viszonylagosan olcsó hozzáférhetősége és fenntarthatósága, (ennek köszönhetően szociális hátránykompenzáló hatása) jelenik meg. Az említett jellemzőkön túl, a mobil eszközök olyan (új) médiakörnyezetet kínálnak, mely támogatja a magasabb szintű gondolkodási műveletek, a 21. századi készségek kialakulását és fejlődését, a személyre szabott oktatást, és a motivációkialakítását, fenntartását. A technológia kihívásai között főként az eszközökhöz és internethez való egyenlőtlen hozzáférés, a tanulók felügyeletének szükségessége, gyakorlati használatának szabályozatlansága (tiltás vagy engedés) jelenik meg. A mobil eszközök oktatási használata során számos – más IKT eszközön – eddig is alkalmazott oktatási tartalom használható (például online megoldások), azonban operációs rendszerükből és hardveres adottságaik révén különféle alkalmazások (applikációk) futtatására is alkalmasak.

Oktatási tartalmak, oktatást segítő digitális megoldások

A mobil eszközökkel alkalmazható oktatási tartalmak szempontjából digitális tananyagokról(például nagy tankönyvkiadók által készített tartalmak), online szoftverekről, megoldásokról és a mobil eszközökre telepíthető alkalmazásokról beszélhetünk. Az oktatási tartalom szolgáltatói közül kiemelendő a Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT) és a Nemzeti Köznevelési Portál (NKP) rendszere,ahol számos oktatást segítő tartalom (például teljes tankönyvek, szemléltető, gyakorló anyagok,stb.) találhatók. …  A különböző tanulást – tanítást segítő alkalmazások kategorizálása számos elv alapján történhet, akár tantárgy (természettudományos tárgyak, humán tárgyak), akár életkor, oktatási szint (óvoda, alsó tagozat,felső tagozat, középiskola, felsőoktatás, stb.), akár különböző pedagógiai célok szerint. Számos weboldal (például EducationalAppStore.com, Samsung Smart School honlapja) ad naprakészsegítséget a válogatásban és a választásban, melyeken számos szűrő segítségével lehet keresni, és a megfelelőket akár néhány kattintással a mobil eszközre telepíteni. Jelen összeállítás csak rövid ízelítőt ad néhány mobil eszközön elérhető alkalmazásból és online megoldásból, melyek a felhasználás célja szerint kerültek csoportosításra.

Az empirikus kutatás bemutatása

Kutatásunk célja egyrészt a mobil eszközök pedagógiai szemszögből történő felmérése, másrészt pedig a pedagógusok mobil eszközökkel és az azokkal alkalmazott módszerekkel kapcsolatos véleményének feltárása volt. A kérdőív zömében zárt és néhány nyílt kérdést tartalmazott; a kapott válaszok alapján elsősorban gyakoriságot vizsgáltunk, a nyílt végű kérdésre adott válaszokat pedig kvalitatív módszerekkel elemeztük. Több témakört felölelő kutatásunkból jelen tanulmányban az elektronikus tananyagok használatára és a pedagógusok mobiltechnológiával kapcsolatos véleményére vonatkozó eredményeket ismertetjük.

Kutatási eredmények

Az elektronikus tananyagok és applikációk esetében a használati gyakoriságot, valamint a tananyagok beszerzésének módját, készítésének eszközét és annak többletidejét vizsgáltuk (1.táblázat). A különböző oktatási tartalmakat, eszközöket használati gyakoriságuk szempontjából rendeztük sorba a „soha‖ gyakoriság alapján; feltételeztük, hogy minél kevesebben választják a„soha‖ lehetőséget, úgy a többi lehetőség, gyakrabban jelenik meg. Általánosságban megállapítható,hogy a használt szoftverek, online megoldások közül viszonylag keveset alkalmaznak a pedagógusok osztálytermi keretek között. Két online megoldás az, amelyet a pedagógusok gyakrabban használnak; az egyik a főleg gyakorlásra alkalmazott, interaktív feladatokat kínáló LearningApps (Tankocka), míg a másik az elsősorban szummatív mérésre alkalmas online feladatlapkészítő a Redmenta. Előbbit a pedagógusok közel fele havi rendszerességgel használja, vannak, akik minden órán. Utóbbi esetében heten ritkábban használják, ketten pedig hetente, szintén ketten pedig havonta. A ritkábban alkalmazott oktatási tartalmak között a konstruktív pedagógiában hasznosítható eszközök is helyet kaptak, úgymint a digitális történetmesélés, gondolattérkép, valamint a kiterjesztett valóság applikációk. Utóbbiakat a pedagógusok havonta vagy ritkábban alkalmazzák.

Az elektronikus tananyagok beszerzése tekintetében egyértelműen kirajzolódik, hogy a pedagógusok zöme előnyben részesíti az általa választott, internetről letöltött, valamint a saját maga készített anyagokat a készekkel szemben. A pedagógusok válaszaikban több lehetőséget is megjelölhettek, azonban rendkívül kis részük választotta a tankönyvkiadók általkészített anyagokat. Ennek oka egyrészt az lehet, hogy kevés olyan elektronikus tananyag szerezhető be, mely egyértelműen illeszkedik az összeállított tanmenethez és a fejlesztendő kompetenciákhoz, ezért inkább maguk készítik el az interaktív tananyagokat és feladatokat. Másik ok az lehet, hogy az internetről letöltött, valamint a saját összeállítású feladatok teljesen ingyenesek. Az elektronikus tananyagok, feladatok készítésének legfőbb eszköze a LearnigApps (Tankocka), valamint a PowerPoint, míg két esetben a Redmenta és egy-egy esetben a Quizlet, a Quizezz, a Padlet, az Aurasma és az egyéb eszközökkel készített kvízek. Az elektronikusanyagok tanóránkénti készítési ideje a legtöbb esetben 16 – 45 percet vett igénybe, azonban volt, akinél ez akár egy teljes órát, míg másoknál 15 percet vagy annál kevesebbet igényelt.

A mobil eszközökkel alkalmazható oktatási tartalmakhoz kapcsolódóan, zárt kérdésben mértük fela pedagógusok véleményét arról, hogy szerintük melyek azok a szükségletek, melyek alapvetők a mobil eszközök osztálytermi környezetben való alkalmazásához. A megkérdezett pedagógusok megerősítették, hogy az eszközök alkalmazásának legfontosabb feltétele a megfelelő infrastruktúra; az első három feltétel között a stabil Wi-Fi és a gyorsabb internet elérés szerepelt, valamint hasonló súllyal jelent meg a folyamatos, IKT -s pedagógus-továbbképzések (10)szükségessége. A pedagógusok egyharmada (5) több időt tartana optimálisnak a mobil eszközökkel támogatott órára való felkészüléshez, míg viszonylag csekély arányuk jelezte, hogy több elektronikus tananyagot szeretne. A kevésbé fontos szükségletek között az eszközök használatához kapcsolódó iránymutatás, szabályzat szükségessége, az anyagi kompenzáció, valamint a jobb és több eszköz kapott helyet, valamint egy pedagógus gondolta úgy, hogy az eszközök mellett a szorgalmasabb diákokat is szükségesnek tartja.

Hozzászólás

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

%d bloggers like this: