Kémia Tanuljunk

e-learning ● Halmazállapotok

Folyadék, légnemű és szilárd. Hogyan viselkednek a részecskék az anyagi halmazokban?

halmaz szó hasonló vagy azonos dolgok egy csoportját jelenti.
A kémiában ez annyit jelent, hogy nem egy részecskét vizsgálunk, hanem sok részecskét együtt. A részecskék között pedig különböző erősségű kölcsönhatások vannak, amik meghatározzák, hogy szabad szemmel milyennek látjuk az anyagot.

Ezt hívjuk az anyag halmazállapotának.

 

Környezetünkben az anyagok háromféle halmazállapotban fordulnak elő:
Az anyagok halmazállapotai
gáz folyadék szilárd
Ezeknek az anyagoknak a jellemzőit az
alábbi táblázatban foglaltuk össze!
Halmazállapot-változások

Az anyagok halmazállapota megváltozhat, ha a halmazt melegítjük vagy hűtjük, tehát a halmazállapot függ a hőmérséklettől. Amikor megadjuk egy anyag halmazállapotát, akkor általában 25 °C hőmérsékleten értjük.

Hőmérséklet-változás hatására a következő halmazállapot-változásokat tapasztalhatjuk!

Olvadás: Az a jelenség, amikor egy szilárd anyag folyékony halmazállapotúvá válik melegítés hatására. Például a jégkocka megolvad, ha tartós időre kivesszük a mélyhűtőből.

Párolgás: Ilyenkor az anyag folyékony halmazállapotból gáz halmazállapotba kerül.
A részecskék a folyadék felszínéről lépnek ki, és szabadon mozgó részecskékké válnak. Megtapasztalhatjuk ezt, ha pohárban egy kis csapvizet állni hagyunk néhány napig. A pohár tartalma eltűnik, a víz elpárolog belőle. A párolgáshoz nem szükséges egy adott hőfokot elérni, az bármilyen hőmérsékleten megtörténik.

Forrás: A forrás halmazállapot-változás tekintetében ugyanolyan, mint a párolgás, de csak bizonyos hőmérsékleten történik meg, és ilyenkor nemcsak a folyadék felszínéről, hanem a belsejéből is távoznak részecskék buborék formájában.

Fagyás: A fagyás folyamata az olvadással ellentétes. Tehát a hőmérséklet csökkentésével az anyag folyékony halmazállapotból szilárd halmazállapotúvá válik.

Lecsapódás: Ez a párolgással és a forrással ellentétes irányú halmazállapot-változás, vagyis a gáz halmazállapotú anyag folyadékká válik. Ez a hőmérséklet csökkentésével érhető el.
Ha télen rálehelünk az üvegablakra, akkor a leheletünkben lévő vízgőz folyékonnyá válik a hideg hatására.

Szublimáció: Ez egy olyan halmazállapot-változás, amivel valószínűleg még nem találkoztatok eddig. Szublimáció során az anyag melegítés hatására szilárd halmazállapotból közvetlenül gáz halmazállapotúvá alakul át, kihagyva a köztes folyékony állapotot.

A halmazállapot-változások során a halmaz szerkezete megváltozik, a halmazt alkotó részecskék azonban nem. Ezekben a folyamatokban nem keletkezik új anyag, vagyis a halmazállapot-változások fizikai változások.

Az alábbi ábra a halmazállapot-változásokat foglalja össze:

 

Hozzászólás

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

%d bloggers like this: