6. osztály Magyar nyelvtan Tanuljunk

Magyar nyelv – Az igék: általános és határozott igeragozás

Az igék határozott igeragozás
Fodor Péter

Az igék: általános és határozott igeragozás

AZ ÁLTALÁNOS RAGOZÁS

Az általános ragozás csak az alany számát és személyét mutatja meg. Két alapvető esetben használjuk:

  • ha az igének nincs tárgyaforgok, mosolyogsz, pattognak;
  • és ha az igének van tárgya, viszont határozatlanütöget egy labdát, megnézek valamit, főzöl vacsorát.

A táblázatban az általános ragozás személyragjait találod egyes és többes számban, első második és harmadik személyben, példákkal együtt.

SZÁM ÉS SZEMÉLY IGEI SZEMÉLYRAGOK RAGOZOTT IGE
E/1. (én) -k írok, énekelek, főzök
E/2. (te) -sz, -l írsz, énekelsz, főzöl
E/3. (ő) Ø (vagyis itt az igei szótő áll)
(ikes igénél -ik)
ír, énekel, főz
(játszik)
T/1. (mi) -unk/-ünk írunk, énekelünk, főzünk
T/2. (ti) -tok/-tek/-tök írtok, énekeltek, főztök
T/3. (ők) -nak/-nek írnak, énekelnek, főznek

Szöveg szekció vége

Szöveg szekció

A HATÁROZOTT RAGOZÁS

A magyar nyelv sajátossága, hogy a tárgyas igéket sajátos módon ragozzuk, ha határozott tárgyat kapcsolunk hozzájuk. Például valaki írja a levelet (nem általában egy levelet, hanem egy bizonyos levelet), nézi őt/őket, megnézem azt/azokat.

Amint látod, ebben az esetben egészen más igei személyragok követik az igét. Alább a határozott ragozás személyragjait láthatod:

 

SZÁM ÉS SZEMÉLY IGEI SZEMÉLYRAGOK RAGOZOTT IGE
E/1. (én) -m írom, nézem, főzöm
E/2. (te) -d írod, nézed, főzöd
E/3. (ő) -ja/-i írja, nézi, főzi
T/1. (mi) -juk/-jük írjuk, nézzük, főzzük
T/2. (ti) -játok/-itek írjátok, nézitek, főzitek
T/3. (ők) -ják/-ik írják, nézik, főzik

Szöveg szekció vége

Szöveg szekció

HATÁROZOTT VAGY ÁLTALÁNOS?

Lehet, hogy a kétféle ragozást eleinte nehéz megkülönböztetned. Segít, ha kipróbálod, hogy az igealakhoz illik-e az azt vagy a valamit tárgy. A visszaküld igealakhoz csak a valamit illik, az azt nem: ez általános ragozású. A visszaküldjük viszont csak azt tárggyal működik: ez határozott ragozású igealak. visszatér pedig egyiket sem tűri meg maga mellett: ennek az igének nem lehet tárgya, tehát biztosan általános ragozású.

Minden igének – az intranzitívek kivételével – lehet általános (alanyi), tehát szubjektív, vagy határozott (tárgyas), azaz objektív ragozása. Ha a tárgy egy személyes névmás, akkor a szubjektív kontextus csak az 1. és 2. személyt foglalhatja magába, mert a 3. személy se nem beszélő, se nem hallgató egy közlési folyamatban, ezért mint kívülálló az objektív szövegkapcsolathoz tartozik:

  • hallasz engem, lát téged, fogadnak minket vagy várunk titeket.

Ezzel szemben:

  • hallod őt, látják önmagukat, fogadják önt vagy várjuk önöket.

Ettől eltekintve, a tárgyas ragozás határozott tárgynál nélkülözhetetlen. Határozott tárgyról akkor beszélünk, amikor az tulajdonnév, vagy a névelője határozott:

  • 1. A gonosz boszorkány elvarázsolta Hófehérkét.
  • 2. Hófehérke megette a mérgezett almát.

Az -ik-re végződő kérdő névmásoknak és a mutató névmásoknak szintén a tárgyas ragozás a vonzata:

  • 3. Az almák közül melyiket ette meg Hófehérke?
  • 4. Ezeket itt nem is látta?

Ezenkívül az igét tárgyas ragozásban kell használni, ha a tárgy mellékmondatként szerepel:

  • 5. A törpék nem tudják, hogy Hófehérke még fel fog ébredni.

Ezzel szemben egy határozatlan tárgy a rendes, vagyis alanyi ragozást igényli. A tárgy akkor is határozatlannak számít, ha egy szokásos (nem -ik-re végződő) kérdőszóból vagy határozatlan névmásból áll:

  • I.Hófehérke csak alszik.
  • II.Előtte almát evett.
    • a. Sajnos egy mérgezettet választott.
  • III.Kit siratnak a törpék?
  • IV.Miért búsulnak?
    • b. Mert mást nem tehetnek.

Tanító: Fodor Péter
Értékelő/konzulens: Leczkési Anikó

https://viki.iedu.sk/

https://viki.iedu.sk/7_MJL_6r_slovesa_urcite_a_neurcite_casovanie_slovies.pdf

 

 

Hozzászólás

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

%d bloggers like this: