Magyar irodalom Tanuljunk

A magyar szókincs eredete és a jövevényszavak

A magyar szókincs eredete és a jövevényszavak
A vajdasági Magyar Nemzeti Tanács és a Pannon RTV közreműködésével 2020-ban az általános és a középiskolák minden osztálya számára egy teljes évnyi tananyag kerül rögzítésre. A tanórák a YouTube-on érhetőek el a diákok szülők számára, akik szükség esetén az így létrehozott tudástár felhasználásával sajátíthatják el a tananyagot.

Tanár: Rajsli Tünde

Magyar nyelv és irodalom, általános iskola 8. osztály

SZÓKÉSZLETÜNK VÁLTOZÁSA

Minden nyelv szókészlete folyamatos változáson megy keresztül, hiszen a nyelvet használó közösség életmódja is folyamatosan változik. A magyar nyelvben is vannak olyan szavak, amelyek mára már eltűntek (pl. isa ‘bizony’), vannak olyanok, amelyeknek jelentése megváltozott (a marha korábban vagyont jelentett) vagy új jelentésekkel bővült (pl. egér), és vannak olyan szavak, amelyek újonnan keletkeztek (pl. honlap).

A BELSŐ KELETKEZÉSŰ SZAVAK

Az alapszókészlet elemei azért is jelentősek, mert a belőlük képzett és összetett szavak, vagyis a belső keletkezésű szavak adják a szókincs zömét. Vedd például a fej szót, ebből képezheted a fejetlen, fejes, fejel, fejedelem szavakat, szóösszetétellel pedig még többet alkothatsz: fejadag, fejbólintás, fejfa, fejfájás stb. De a fejetlenből képezheted a fejetlenséget, a fejelből a fejelést, a fejedelemből a fejedelemséget. Egész szócsaládok jönnek így létre egyetlen alapszóból.

A JÖVEVÉNYSZAVAK

A magyar nyelv mintegy három évezrede elkülönült a vele rokon nyelvektől, és önállóan fejlődött tovább. A magyar nyelvet beszélők hosszú vándorlásuk alatt kapcsolatba kerültek sok más nyelvvel, így a honfoglalás előtt különféle török, majd utána szláv, német, latin és egyéb európai nyelvekkel. Ezekből a nyelvekből sok szót vettünk át, amelyek évszázadok alatt a magyar kiejtéshez igazodtak, és használóik már nem érzik rajtuk az idegen eredetet. Az ilyen szavakat jövevényszavaknak nevezzük. A jövevényszavak is szóképzés és szóösszetételek alapjául szolgálnak (pl. málnás, málnázik; málnaszörp, málnabokor, málnaízű).

JÖVEVÉNYSZAVAK A MAGYAR NYELVBEN
török szláv latin német olasz francia
pl. árpa, gyomor, tolmács, tyúk pl. asztal, bab, macska, rozs pl. iskola, sors, templom, tégla pl. cél, drót, papír, polgár pl. dús, mazsola, piac, tréfa pl. furmint, limonádé, masszázs

AZ IDEGEN SZAVAK

Nyelvünkbe a közelmúltban is kerültek (pl. telefon, videó, menedzser), és ma is kerülnek más nyelvekből szavak (pl. e-mail/ímél, chat/cset, sms). Ezek a szavak kezdetben bizonyos szakmák, tudományágak szókincsét gazdagítják, de a diákok nyelvébe és az úgynevezett szlengbe is folyamatosan kerülnek idegen szavak. Idegen szavaknak nevezzük azokat a szavakat, amelyeknél még felfedezhető az idegen eredet, akár annak ellenére is, hogy leírásuk már a magyar nyelv szabályai szerint történik (pl. ímélezik, csetel).

%d bloggers like this: