Kitekintő

Friedrich Fröbel: A gyerekek olyanok mint a virágok…

170 éve ezen a napon hunyt el Friedrich Fröbel német pedagógus és óvodaalapító, akinek emlékére tartják az óvoda napot (születésének évfordulóján, április 21-én).

Friedrich Fröbel
Friedrich Fröbel

Friedrich Fröbel volt az első nagy hatású XIX. századi pedagógus, aki felismerte a játéknak az egyén személyiségfejlődésében játszott szerepét, jelentőségét. A gyermeki játék alapjának a cselekvésvágyat tekintette. Kiemelte a nevelők fejlődésben játszott szerepét, a játék munkára nevelő hatását. Úgy vélte, a gyermek fejlődése a természet változásai szerint alakul, a nevelés során ösztönökben mutatkozik meg a gyerrneki természet; a tevékenységösztönben, a megismerési ösztönben, a művészi és vallási ösztönben. A világ felfedezése a gyermek részéről alkotó folyamatok során történik; ezek a beszéd, a játék és az elképzelés. Nagy jelentőséget tulajdonít az anyai nevelésnek, a természetes, a gyermek alkotó szabadságát biztosító, szerető anyáknak. Az anyai érzésből fakadó teret nevezi Kindergartennek, óvodának.

Így szedte versbe gondolatait:

A gyermekek olyanok, mint a virágok.
Az egyiket sokat kell öntözni, a másikat csak ritkán szabad.
Az egyik a sok napot kedveli, a másik árnyékos helyen is virágzik.
Vannak könnyen alkalmazkodók és érzékenyebbek.
Ha mindegyikkel ugyanúgy bánok, az egyik kivirul, a másik elszárad.

Mindegyiknek van levele, szára, virága – hasonlóak, de mégis különbözőek.
Mindegyikük gondoskodásra éhezik, egyéni bánásmódra.
Nem attól fejlődnek, hogy mellettük ülök egész nap, hanem attól, hogy a számukra megfelelő gondoskodást kapják.
Van köztük árvácska, petúnia, muskátli, leander, krókusz, kardvirág és rózsa.
Az egyik hamarabb nyílik ki, a másik később, de mindegyik különleges, mindegyik egyedi.
Nem hasonlíthatom össze őket egymással.
Nem jobb a hatalmas kardvirág, mint az apró árvácska.
Csak más.
Nem erőltethetem, hogy virágozzék hamarabb a rózsa, hiszen az árvácska már rég kibújt, most már neki is itt lenne az ideje.
Csak annyit tehetek, hogy megismerem őket,
rájövök, hogyan érzik a legjobban magukat a kertemben,
a nekik megfelelő, egyéni módon gondoskodom róluk,
és gyönyörködöm bennük,
ahogyan nőnek, erősödnek,
kivirágzanak.

Friedrich Fröbel (1782–1852) pedagógus, Pestalozzi diákja nyitotta meg az első óvodát Németországban 1837-ben lakóhelyén, Bad Blankenburgban.

A gyermekek számára nyitott központot Fröbel eredetileg „játszó és elfoglaló intézmény”-nek nevezte el, később, 1840-ben „gyermekkert”-re (Kindergarten) változtatva az elnevezést.

Ötletét pár év múlva önkéntesek kezdték el elterjeszteni egész Németországban.

Fröbel a neveléstörténet kiemelkedő pedagógusa, Johann Heinrich Pestalozzi (1976–1827) tanítványaként ismerkedett meg a gyermekek nevelésének és népnevelésnek alapjaival. Pestalozzi társadalmi támogatással nyitott Svájcban szegény-intézetet, ahol befogadott szegény gyermekek számára nyújtott emberhez méltó nevelést és oktatást.

Intézete hamarosan világhírűvé vált, a világ minden tájáról fogadott gyermekeket, immár jómódú szülők gyermekeit is.

Pestalozzi munkásságának és nevelési elveinek magyarországi megismertetéséhez Esterházy Miklós, Brunszkvik Teréz és Váradi Szabó László pedagógus is nagy mértékben hozzájárultak.