A catalaunumi csata

1575 éve a catalaunumi csatában Attila királyt megállították a továbbhaladásban.

A catalaunumi csata a népvándorlás korának legnagyobb és legvéresebb összecsapása volt, amelyet 451. június 20-án vívtak a mai Franciaország (Gallia) területén. A csatában a Hun Birodalom és szövetségesei ütköztek meg a Nyugatrómai Birodalom és a germán törzsek koalíciójával.A catalaunumi csata (másképp: catelaunorumi csata) a hunok és a Nyugatrómai Birodalom között zajlott a mai Franciaország területén, a mauriacumi (a mai champagne-i) síkságon, Tricassis (Trecas, ma Troyes) környékén, 451-ben.

Hunok a catalaunumi csatában • Alphonse de Neuville (1836–85)

A catalaunumi csata érdekessége, hogy egyik fél sem nevezhető egyértelmű győztesnek: az Attila által vezetett hun inváziót feltehetőleg az Aetius vezette római csapatok állították meg, de átfogó győzelmet nekik sem sikerült kivívniuk. 452-ben Attila megszállta Itáliát, és csak I. Leó pápa közbenjárására vonult el Róma városa alól.

A népvándorlás korának legjelentősebb csatájaként tartják számon. Az általában Châlons-sur-Marne (ma: Châlons-en-Champagne) városához kapcsolt catalaumi csata tulajdonképpen hibás elnevezés; későbbi, a helyszínt nem ismerő krónikások (Cassiodorus, Sevillai Izidor, Iordanes stb.) nyomán terjedt el, viszont az egykorú galliai és itáliai források (Chronica Gallica, Fredegar stb.) a Troyes-tól 7,5 km-re nyugatra fekvő Mauriacum nevű helység körüli síkságra helyezik a csatát.

A szemben álló felek és vezérek

A csatát gyakran a „nemzetek csatájának” is nevezik, mivel a korabeli Európa szinte összes jelentős népe képviseltette magát valamelyik oldalon.

Hun koalíció: Vezetője Attila, a hunok királya. Seregét a hun törzsek mellett keleti gót (osztrogót), gepida, herul és egyéb vazallus germán csapatok alkották.
Római koalíció: Vezetője Flavius Aetius, a nyugatrómaiak zseniális hadvezére (akit az „utolsó rómainak” is neveztek). Szövetségesei a I. Theodorik vezette vizigótok (nyugati gótok), az alánok, a frankok és a burgundok voltak.

A csata lefolyása

A küzdelem a mauriacumi (champagne-i) síkságon, Troyes városa közelében zajlott.

A dombért folyó harc: A csata egy stratégiai fontosságú domb elfoglalásáért indult. Ezt Aetius és a vizigótok gyorsabban érték el, így előnybe kerültek.
Gót a gót ellen: A csata egyik legvéresebb jeleneteként a nyugati és a keleti gótok közvetlenül egymás ellen harcoltak. A küzdelemben elesett a vizigótok királya, I. Theodorik is.
A hunok visszavonulása: A római szövetség átütő rohama visszaszorította a hunokat. Attila a saját táborába, a szekérvár mögé kényszerült hátrálni, és a legrosszabbra felkészülve máglyát rakatott a nyergekből, hogy ne foghassák el élve.

A csata kimenetele és következményei

A csata katonai szempontból döntetlen közeli helyzettel, vagy minimális római győzelemmel zárult.

Bár Aetius megsemmisíthette volna a beszorított hun sereget, stratégiai okokból elengedte Attilát. Attila meggyengítésével a célját elérte, de nem akarta teljesen kiirtani a hunokat, mert félt, hogy a vizigótok túlságosan megerősödnek Galliában, és a Római Birodalom ellen fordulnak.

Bár Attila serege nem semmisült meg (a következő évben már Itáliát sarcolta), Gallia megszállása kudarcba fulladt, és a csata bebizonyította, hogy a hunok sem legyőzhetetlenek.