A műnemek és műfajok. A vajdasági Magyar Nemzeti Tanács és a Pannon RTV közreműködésével 2020-ban az általános és a középiskolák minden osztálya számára egy teljes évnyi tananyag kerül rögzítésre. A tanórák a YouTube-on érhetőek el a diákok szülők számára, akik szükség esetén az így létrehozott tudástár felhasználásával sajátíthatják el a tananyagot.
Tanár: Patyerek Réka
Magyar nyelv és irodalom, középiskola 1. osztály
A MŰNEMEK/MŰFAJOK HASZNÁRÓL…
• A műnemi felosztás a történések, szituációk közvetítésének alapvető módjait határozza meg. • Kommunikációs funkciók kapcsolhatók a műnemekhez: a tájékoztatás, a kifejezés és a felhívás. • A műfajok kategóriák, feltételrendszerek – jelet küldenek az olvasónak/így ő megfelelő értelmezési stratégiát alkalmaz. • A csoportosítás segít eligazodni. • Műfajteremtő tényezők: tartalom, forma, terjedelem, megszólalási mód stb. • Besorolási problémák, változó kategóriák: a szöveg, ballada, drámai költemény.
AZ EPIKA
• regény • novella • eposz • monda • mese • mítosz • anekdota • ballada • elbeszélő költemény
Mi jellemzi az epika műnemét? • A görög eredetű szó, amelynek jelentése elbeszélő. • Az epikai alkotások legjellemzőbb sajátossága az elbeszélő jelleg; az író történetet, eseményeket jelenít meg művében. • Leggyakrabban egy elbeszélő/narrátor mondja el, meséli el az eseménysort, a történetet. • A drámával ellentétbe, az ábrázoltat múlt időben, elmúltként mondja el (akkor is, ha nyelvtanilag jelen időben). • A cselekményben „hősök”, szereplők kerülnek egymással kapcsolatba, különböző konfliktusok (összeütközések) bontakoznak ki közöttük. • Az epikus közlés módjai: az elbeszélés (az események előadása, ez az elsődleges közlésmód), a leírás (a cselekmény színterének, a szereplők külső-belső tulajdonságainak, a környezetnek vagy egyes elemeinek a bemutatása) és a párbeszéd (a szereplőknek az elbeszélő által „idézett” szóbeli megnyilatkozásai).
AZ EPIKA FELOSZTÁSA
• Terjedelem szerinti felosztása: nagyepika (pl. eposz, regény), kisepika (pl. novella, mese, legenda, monda, anekdota, karcolat, vicc). • A nagyepika terjedelme lehetővé teszi, hogy az életet, a bemutatott kort teljesebben ábrázolhassa a szöveg. A nagyepikus művekben bonyolult cselekménnyel, sok fő- és mellékszereplővel, sokféle összefüggéssel találkozunk. A jellemek fejlődnek, változnak. • A kisepikus mű a valóság egy kis darabját ragadja ki és mutatja fel. • Szövegforma szerint megkülönböztetünk verses epikát és prózaepikát + levélregény, naplóregény. • Tematikusan, tehát tartalmi jellegzetességeik szerint lehetnek: történelmi regény, karrierregény, társadalmi regény, nevelődésregény, életrajzi regény, családregény, disztópikus regény stb.
A műnemek– líra |
|
| LÍRA |
A lírai műnembe tartozó irodalmi alkotásokban mindig hangsúlyosan van jelen a „lírai én”. Az író erősen átfűtött érzelmekkel, élményszerűen szól választott témájáról. Kifejezésmódjára az érzékletesség, a képszerűség, többértelműség és a tömörség jellemző. |
| A legismertebb lírai műfajok:
1. dal – chanson 6. rapszódia Műfajértékű versformák: |
|
| Dal: |
A legszemélyesebb lírai műfaj. A költő közvetlenül, érzékletesen szól benne érzelmeiről, élményeiről, lelkiállapotáról. Szerkezete egyszerű, könnyen áttekinthető. Világosságát szolgálja a strófikus felépítés is. Az ismétlés gazdag és változatos formáival él. Képbőség, erős zeneiség jellemzi.
Eredetük szerint a dalok lehetnek: népdalok és műdalok. |
| Chanson: [sanzon] |
A francia irodalomban így nevezik a dalt. A sanzon erős zenei hatású dal: muzsikás soraiban lüktet a dallam.
Pl.: Paul Verlaine : Őszi chanson |
| Lied: [líd] |
A dal sajátos német változata, erős zeneisége mellett filozófiai, gondolati tartalom is jellemzi.
Pl.: Goethe : Vándor éji dala |
| Canzone: [káncone] |
Az olasz canzone (ének) témára a szerelem, vagy a szépég magasztalása. Formáját Petrarca alakította ki. Legalább két, s legföljebb tíz strófából áll, egy-egy strófában 7-20 verssorral, amelyek jambikus tizenegyesek vagy hetesek. Pl : Weöres Sándor Canzonéja. |
| Ditirambus: |
A ditirambus emelkedett hangulatú, szenvedélyes, rajongással átitatott, szabálytalan ritmusú lírai alkotás, amely féktelen jókedvet vagy mámoros késerűséget egyaránt kifejezhet. Pl.: Petőfi Sándor : Szeretek, kedvesem |
| Óda: |
Az óda metrikus, vagy kevésbé metrikus formában, ünnepélyes, emelkedett hangon énekel meg valamilyen magasztos tárgyat (általános érdekű eseményt, eszményt). Pl.: Kölcsey Ferenc : Himnusz |
| Himnusz: |
A himnusz vallásos jellegű, Istent, vagy isteni hatalmakat dicsőítő, hozzájuk segítségért fohászkodó imaszerű ének A himnuszok közösségi célra, közös éneklésre születtek, nem személyes élmények elmondására. Pl.: Assisi Szent Ferenc : Naphimnusz Gyakran szólaltatják mag a himnuszok a Jézust elveszítő Mária fájdalmát. Az ilyen himnuszokat planctusoknak nevezzük. Pl.: Ómagyar Mária-siralom |
| Zsoltár: |
Istenhez, istenekhez szóló dicsőítő, meghitten áhítatos vagy bűnbánó szöveg, amelyre a képgazdagság jellemző. Pl.: A jó pásztor ( Dávid zsoltára) |
| Rapszódia: |
A rapszódia olyan lírai műfaj, amit az érzelmek, gondolatok szenvedélyes, szabad áradása jellemez. Szerkezete kötetlen, részeit nem a logika, hanem az asszociációk (szabad képzettársítások) kapcsolják egymáshoz. Ennek megfelelően kötetlen ritmusú, nincs szabályos strófaszerkezete. Többnyire verses formájú, de lehet ritmikus próza is. Pl.: Petőfi Sándor : Egy gondolat bánt engemet… |
| Elégia: |
Az elégiában a költő szomorúságát, hiányérzetét, fájdalmát énekli meg. Ez a fájdalom a valóság és a vágyott világ közötti távolságból fakad. Az elégiaköltő bölcsen tudomásul veszi azt, amin nem tud változtatni, de vágyakozása, hite megmarad. Pl.: Tóth Árpád : Elégia egy rekettyebokorhoz |
| Ecloga: [Ekloga] |
Az ecloga a pásztori (bukolikus) környezetben élő, vagy arra vágyakozó emberek békés, szelíd világát fejezi ki: monológban, vagy vitázva-vetélkedve szóló dialógusban, hexameteres versformában. Pl.: Radnóti Miklós : Hetedik ecloga |
| Epigramma: |
Az epigramma általános érvényű tanítást, bölcsességet, példát megfogalmazó ötletes, elegáns, rövid vers. Szerkezetileg általában két részből áll: egy tény, vagy tárgy leírásából (ez az előkészítés, vagy előtag), s a hozzá kapcsolódó szellemes megjegyzésből (ez az utótag, vagy kifejlet). A két rész között gyakran ellentét feszül. Pl.: Kölcsey Ferenc : Huszt |
| Ars poetica: [Ársz poétika] |
Ars poeticának nevezzük azokaz az általában versben írt vallomásszerű műveket, amelyek a költő költészetről vallott nézeteit, hitvallását tartalmazzák. Pl.: Petőfi Sándor : A XIX. század költői |
| Capriccio: [kápriccsó] |
A játékos, váltakozó hangulatú, komoly és tréfás elemeket keverő szatírikus-ironikus lírai költemények tartoznak a capriccio műfajába. Pl.: Tóth Árpád : Áprilisi capricció |
| Haiku: |
A haiku háromsoros rímtelen és hangsúlyos vers. Sorai 5, 7 és 5 szótagból állnak. Mindig megtalálható benne a természetábrázolás, amely gazdag szimbólumain keresztül mély gondolati tartalmat hordoz. Stílusa egyszerű.
|
| A műfajértékű versformák:
Olyan versfajták, amelyek formai kötöttségei átfogják az egész költeményt. |
|
| Rondó: |
Többféle változata alakult ki. Általában három strófából áll, verssorai 8, 10 vagy 11 szótagosak. Rendszerint két rímre épül. Rímtelen refrénje a költemény kezdősorainak első szavait ismétli meg. Pl.: Fracois Villon : Csavargó Dani |
| Ballade: [Bálád] |
Két alaptípusa van:
– Az egyik három nyolcsoros strófából és egy négysoros ajánlásból áll, mindegyik versszaka végén egysoros a refrén. A sorok hangsúlyos jambusok, vagy anapesztusok, három rímre épülnek.Pl.: Francois Villon : Tűnt idők szép asszonyairól- A másik három tízsoros szakaszból és öt-hat-hét sorral több ajánlásból áll. Négy rímre épül. Sorai tíz-tizenegy szótagú hangsúlyos jambusok. Pl.: Francois Villon : Ballada a senki fiáról A kettős ballada hat strófából áll, s nincs ajánlása. Pl.: Villon : Kettős ballada a bolond szerelemről |
| Szonett: |
Tizennégy sorból ( ötös, ötödfeles (öt + fél) jambusokból ) álló, Legtöbbször bensőséges hangú költemény. Első két négysoros strófáját oktettnek, az utolsó két háromsorosat szextettnek nevezzük. Általában négyféle rím variálódik benne, ölelkező illetve ráütő formában. Pl.: Babits Mihály : A Lírikus epilogia Igazi remeklés a 15 szonettből álló szonettkoszorú, melynek utolsó darabját mesterszonettnek nevezik. |
| EPIKA: |
Az epikai műnemhez tartozó művek valóságos vagy kitalált időben, térben, valóságos vagy kitalált természeti-társadalmi környezetben játszódó eseményt, eseménysort mondanak el. Szereplőik valóságosak vagy fiktívek, egyénítettek vagy tipikusak. Az epikai műnem ábrázolhatja a külső világ történéseit a hősök sorsán, cselekedetein keresztül, s azzal párhuzamosan – vagy önállóan – ábrázolhatja a hősök belső szellemi-lelki történéseit, fejlődését, vívódását is. A legismertebb epikai műfajok: |
[pdf-embedder url=”https://www.magyar-iskola.sk/wp-content/uploads/2021/07/munemek_mufajok.pdf”]
