85 éve hunyt el Székely Aladár fényképész, aki többek között Ady Endrét, Rippl-Rónait, Bartók Bélát, Eötvös Lorándot is fotózta.
1908-ban elsőként nyitott utcára nyíló kirakatos műtermet a József körúton, majd az Andrássy úton és a Váci utcában is volt műterme.
Nevezetesek a XX. század elején készült portréi, melyek a magyar művészeti élet kiemelkedő alakjait ábrázolják. A Nyugat íróit is fotózta, albumához Ady Endre és Ignotus írtak előszót. Ady különösen nagyra becsülte művészetét, számos mell- és egész alakos képet készített róla, hét eredeti Ady-arcképet tartalmazó albumához Móricz Zsigmond írt előszót.
A fényképezés alapműveleteivel Szilágyi József helyi szoba- és címfestő – egyben a fényképezéshez is értő – mester tanoncaként ismerkedett meg. Rövidesen a kolozsvári Dunky-műterem alkalmazta három évig segédként – különösen retusőrként – az ügyesen rajzoló fiút.
Tanítványa és munkatársa, Gisser Gyula visszaemlékezése szerint az egyik Dunky-fívér Pesten nyitott műtermet, s magával vitte a fővárosba. Ám amikor visszatért Kolozsvárra, Bleyerre bízta a pesti műtermet, aki ezután másfél évig Mai Manónál, majd Mertens Ede műtermében is kamatoztatta rajzolói-retusőri képességét, s szerzett komoly szakmai tapasztalatot.
Unokatestvérét, a nála öt évvel fiatalabb, Gyulán Rosenberg Izidor Gyulaként született Rónai Dénest is beajánlotta Mertenshez segédnek, aki később Székelyhez hasonlóan a korszak meghatározó fényképész művész-mesterévé vált. Pályájukon végig támogatták egymást, műtermük a XX. század tízes éveitől egymással átellenben állt a Váci utcában. 1893-ban Bleyer önállósodott, hazautazott és 1897-ig Gyulán a Körös parton bérelt műteremben dolgozott.
Discover more from Magyar Iskola
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
