Kitekintő

Lehet kétszer gyorsabban tanulni?

Az új készségek elsajátítása néha nehézségekbe ütközik. Általában mindent a műveletek megismétlésével tanulunk, de éppen az ismétlés miatt válhat ez a tevékenység idővel unalmassá. Az unalom pedig ez esetben azt jelenti, hogy a diákot nem is érdekli, hogy javítson az eredményén. Ráadásul minden sokkal lassúbbnak tűnik, ha unalomba fullad a tanulási folyamat.

A Hopkins Egyetem kutatói ezért úgy döntöttek,  megvizsgálják,  hogyan lehet gyorsítani és javítani az új készségek elsajátítását. Megállapításaik eredményei biztatók. Arra jöttek rá, hogy ha a gyakorlási feladatokba kisebb eltéréseket vezetnek be, az segít gyorsabban megtanulni őket, mintha újra és újra ugyanazt a tevékenységet ismételgetnék.

Dr. Pablo Celnik, a Hopkins Egyetem munkatársa, az emberi agy élettani és stimulációs laboratóriumának kutatója

A kutatás

A kutatásba 86 önkéntest vontak be, egy egyszerű új ismeret megtanulásával bízva meg őket – a kurzort a számítógép képernyőjén egy izometrikus erőátviteli eszköz elforgatásával működtetve. A képernyőn öt ablakot és egy „otthoni teret” alakítottak ki. A résztvevőket felkérték, hogy a kurzort egy meghatározott mintázatban a lehető leggyorsabban és legpontosabban mozgassák a házból a különböző ablakokba. Az önkénteseket ezután három csoportra osztották, és mindegyik csoportnak 45 perc áll rendelkezésére az új készségek gyakorlására. Hat órával később az első csoport megismételte a folyamatot. A második csoporttal is megismételtették a feladatot, de egy kis változtatással. A kurzor mozgatásához minden próbálkozáskor más-más erőre volt szükségük  mint az első alkalommal. A harmadik csoport, amely referenciaként szolgált, csak egyszer végezte el a gyakorlatot. A tesztben a második csoportban levő alanyoknak folyamatosan módosítaniuk kellett a tevékenységüket annak ellenére, hogy nem is voltak tudatában a finom módosításoknak.

Majdnem kétszer olyan jó eredmény

Másnap a résztvevők visszatértek a laboratóriumba, ahol felkérték őket, hogy ismételjék meg ugyanazt a feladatot, amelyet az előző alkalommal elvégeztek. Ekkor vizsgálták meg, hogy az egyes résztvevők milyen gyorsan és milyen hatékonyan sajátították el az új készségeket. A referenciacsoport eredménye volt a legrosszabb, mivel előző nap ők csak egyszer végezhették el a feladatot. A másik két csoport eredménye azonban meglepte a kutatókat. A teszt során a módosított feladattal dolgozó csoport majdnem kétszer olyan jó eredményt tudott felmutatni, mint az első , amely kétszer végezte el ugyanazt a feladatot.

Pablo A. Celnik kutató szerint az ilyen típusú tanulás az ún. rekonszolidáció. A rekonszolidáció olyan folyamat, amelynek során a régi emlékeink újjáélednek, és egy új tapasztalattal együtt jobban rögzülnek és tárolódnak a memóriában. A hatórás szünet azért volt fontos, mert a neurológusok szerint az agyunk csak hat óra elteltével képes az új ismeretek módosítására.

A tudósok régen tudják, hogy az ismétlés megszilárdíthatja és javíthatja a tanulás eredményét, de a Hopkins Egyetemen végzett kutatás az első, amely ezt a kérdést tudományosan vizsgálja. Mivel eddig csak az alapfeltételezést tesztelték, ezért további kutatásokra van szükség az összes hipotézis teljes körű vizsgálatához. Nagyon valószínű azonban, hogy az új ismeretek megszerzésének ez a technikája gyorsabb és hatékonyabb. Az előnye az, hogy nem bonyolult és szinte minden esetben alkalmazható.

Celnik szerint a képzésben bekövetkező változásoknak kicsiknek kell lenniük. Hasonlítanak ahhoz, ahogy edzés közben egy baseballütő, egy teniszütő vagy a futball-labda méretét vagy súlyát változtatják. A Celnik-csapat jelenlegi, még folyamatban lévő és még nem publikált tanulmányai azt sugallják, hogy ha a gyakorlatban túl sok minden változik, mint például a tollaslabda és a tenisz között, akkor ez nem jelent komoly előnyt a motorikus képességek tanulása szempontjából. „Ha a megváltoztatott feladatot túlságosan eltérővé tesszük, akkor az emberek nem kapják meg azt az előnyt, amit a rekonszolidáció során megfigyeltünk” – mondta. „A munkamenetek közötti módosításnak finomnak kell lennie.”

A tanulmány társszerzői Nicholas F. Wymbs és Amy J. Bastian, Ph.D., PT

Hozzászólás

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

%d bloggers like this: