Változások a nemzetiségi iskolák oktatásában (10.)

Változások a nemzetiségi iskolák oktatásában – A nemzetiségi nyelvek az oktatásban címmel 2023. október 12-én és 13-án a nemzetiségi iskolák jövőjéről tanácskoztak Pozsonyban. Az Országos Közoktatási és Ifjúsági Intézet (NIVAM) tizenöt év után először szervezett konferenciát azzal a céllal, hogy szakmai vitát kezdeményezzenek a nemzetiségi iskolák aktuális helyzetéről és felmérjék, mely területekkel kellene célirányosan foglalkozniuk a nemzetiségi oktatás színvonalának javítása érdekében.

A Változások a nemzetiségi iskolák oktatásában konferencia több előadása a folyamatban levő közoktatási reform bevezetésének egyes területeivel foglalkozott, de téma volt a magyar tannyelvű iskolák állandó és megosztó kérdése, a szlováknyelv-oktatás is. Az alábbiakban Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója a magyar tannyelvű iskolák optimalizálásáról, mint a minőségi oktatás eszközéről adott elő.

Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója, Komárom

Az Országos Közoktatási és Ifjúsági Intézet (NIVAM) nemzetiségi iskolák számára szervezett konferenciáján Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója a magyar tannyelvű iskolák optimalizálásáról, mint a minőségi oktatás eszközéről adott elő. Fodor elmondta, hogy ebben az érzékeny témában évek óta monológokat lehet hallani, de párbeszédre nem kerül sor.

Közben, ha megnézzük a számokat, akkor az utóbbi harminc évben 145 ezerrel csökkent a magukat magyar nemzetiségűnek vallók száma Szlovákiában. Ez azt jelenti, hogy harminc év alatt annyi magyarral lett kevesebb, mintha Nyitra és Besztercebánya teljes lakossága tűnt volna el, miközben Szlovákia lakossága ebben az időszakban 3,3 százalékkal növekedett.

A magyar iskolák többsége „kisiskolának” számít, átlag 125-ös létszámmal úgy, hogy a 2004-ben bevezetett normatív finanszírozási rendszert 250 fős iskolákra állították be. Vagyis a magyar iskolákat átlagosan fele annyi diák látogatja, mint amennyivel a normatív rendszer számol.

„A magyar iskolák 87 százaléka az átlagos normatíva alatt mozog, a magyar alapiskolák mindössze 12 százalékában éri el a diákok száma a 250 főt” – mutatott rá Fodor Attila, aki arra is figyelmeztetett, hogy a normatív rendszer valószínűleg már a szlovák tannyelvű alapiskolák számára sem kedvező, mert a szlovák iskolák 64 százalékában is 250 fő alatt van a diákok létszáma.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy azok az iskolák, ahol 250 főnél kevesebb a diák, az állam által meghatározott normatívából nem tudnak működni, többségük az úgynevezett egyeztető eljárás keretében igényel pluszpénzt a működésére, az alkalmazottak bérére, a számlákra.