Számtani vagy aritmetikai középértéken n darab szám átlagát, azaz a számok összegének n-ed részét értjük. A számtani közepet általában A betűvel jelöljük. A kiindulási értékeket összeadjuk, majd az összeget elosztjuk…

Tizedestört szorzása egész számmal: ugyanúgy szorozzuk, ahogy az egész számoknál megszoktuk, de a szorzatban annyi tizedesjegy lesz, amennyi a szorzandóban van. Tizedestörtek szorzása tizedestörttel: ugyanúgy szorozzuk, ahogy az egész számoknál…

Az oszthatóság jelei. Sok esetben egy számról meg tudjuk mondani, hogy milyen számmal osztható, anélkül, hogy magát az osztást el kellene végeznünk. Ehhez azonban meg kell tanulnunk a legfontosabb oszthatósági…

Tizedestörtek kivonása: úgy vonunk ki, hogy a számjegyeket helyi érték szerint egymás alá írjuk, a legkisebb helyi értéktől indulva követjük a kivonás lépéseit. Amikor a kivonás során elérünk a tizedesvesszőhöz,…

Szögek összehasonlítása. Egy pontból induló két félegyenes mentén kettévághatjuk a rajzlapot. Az egy pontból kiinduló két félegyenes a síkot két szögtartományra osztja. Ezeket a tartományokat röviden szögnek ne­vezzük. A kiindulópont a szög csúcsa, a…

Számtani átlag. A hétköznapi életben sokszor használjuk az „átlag”, „átlagosan” szavakat. Ha Vali azt mondja, hogy a múlt évben átlagosan havi 1,45 ezer EUR volt a nettó jövedelme, akkor arra…

A háromszög-egyenlőtlenség A háromszögvonal, három szakaszból álló zárt törött vonal. A háromszög elemei: α, β, γ a háromszög belső szögei. α’, β’, γ’ a háromszög külső szögei. Az A csúcsnál…

Csúcsszögek és mellékszögek, szögműveletek Az egymáshoz képest speciális (sajátos) helyzetű szögeket szögpároknak mondjuk. 1.  Egyállású szögek Ha két szög szárai párhuzamosak és páronként megegyező irányúak, akkor azokat egyállású szögeknek nevezzük. Az egyállású szögek…